Ilyen volt...

A 2021. év nem hozott új technikát, viszont jobban elmélyedtem a fair isle-ben. A makraméba ahányszor belekezdtek, mindig azt érzem, hogy fogalmam sincs hogyan kell csinálni. Aztán pár óra múlva, hogy egyre jobban értem. Lenyűgöz, hogy pár csomóval dolgokat lehet készíteni és az az érzésem, hogy közel se aknáztam ki a benne rejlő lehetőségeket.

Év közepén gondoltam egyet és a ravelryn már nem csak mint nézelődő vagyok jelen, hanem publikálom is az elkészült alkotásaimat. Szeretem, mert egyszerű a felület, gyorsan megvagyok vele és számolja is az elhasznált fonalat. Ezen kívül amit nagyon kedvelek KicsiKató közösségi oldala. Tetszik a dinamikája, a kiszámíthatósága. Péntekenként rácsodálkozok, hogy ki mit alkot. Olykor ötleteket kapok, de volt úgy, hogy segítségre leltem. Szeretem a vasárnapi humoros bejegyzéseket is.

Nem tartozok a legaktívabb alkotók közzé. Az elkészült termékekbe 5742 méternyi fonalat kötöttem, 669 méternyi fonalat horgoltam és kb. 210 méter fonalat, cérnát makraméztam 2021-ben.

Most nincsenek igazán célkitűzéseim 2022-re. Nem töprengtem ilyesmin. Ami most decemberben izgatott az a makramé. Nem találtam még meg a helyét, de érzem, hogy nekem való technika. Amiben nagyon gyönge vagyok: az a vásárlás. Könnyen elcsábulok. Nem kellene annyit nézelődnöm. A szekrény aljából kell most már használnom a fonalakat a jövő évben. Ez a legfőbb cél. Végre meg kellene valósítani, hogy a karácsonyi ajándékokat még évközben elkészítem. Most mozgatórugója is van, hogy még az év első hónapjaiban megcsináljam... csak épp a lelkesedés hiányzik momentán.

Összesen idén négy pulóver készült el. Már régóta el van kezdve egy mellény, de mindig közbejött valami. Na igen, ez a másik: nagyon tudok lelkesedni... mindig egy következő projektért, ezért olykor erőlködni kell a befejezésen.

 Elkészült életem első horgolt felsője is:

Kötöttem a hűvös időkre hordanivalót:

Aki kézimunkázik, tudja, hogy viselve válik. Valamit imádunk, valamit meg gyakorlatilag alig hordunk. Az első garnitúrát én imádtam. Most már az időjárás túl hideg hozzájuk, azért nem hordtam, de az őszi időszakban csak ezeket viseltem. Általuk megismerkedtem a mohair fonallal és szeretem, ahogy "lágyítja" az eredeti fonalat. Büszkén viseltem őket. A nyakmelegítő egyedi tervezés. Szeretem a kis rombuszokat amik a megkötő végén vannak és szerencsének tartom, hogy volt a kesztyűhöz kitartásom. A középső sapkát pár alkalommal hordtam. Érdekes volt a készítése. Mivel két oldala van, ezért kellően meleg is. Ki tudja, lehet hogy egyszer rákapok a hordására. A piros sapka most nagy kedvenc. Puha, meleg, amire még a fair isle által vezetgetett szál hozzá is tesz. Szépek a fonalnak a színei és egész jó az egyenletessége is.

Nem lettem idén zokni nagyhatalom. Nagy lelkesen készítettem Húsvét előtt egy zoknit. Milyen jól tettem, hogy kipróbáltam a fentről kezdést és egy másfajta sarokmegoldást. Azonban hanyagoltam évközben. Év végén, amikor már túljutottam a karácsonyi ajándékok készítésén és ismét fordíthattam energiát a magamnak készített holmi elkészítésére. Egy pár zoknit kötöttem.

 

Igazából csak az éves munkáim átnézésekor szembesültem vele, hogy több amigurumit készítettem, mint gondoltam.

Ha igazat akarok írni; mindig kicsit tartok tőlük, macerásnak érzem a sok kicsi elem és az összeállítás miatt. Januárban azt hittem a kötött hóemberrel elértem a csúcsra, de annyi szép formát, mintát látok, hogy néha erőt veszek magamon. Ma amikor ezeket a sorokat írom, még karácsony előtt vagyunk, de érzem, hogy a középen lévő hóembertől fájó szívvel fogok búcsúzni, annyira a szívembe lopta magát, pedig már hetek óta kész és az érzés nem változott.

Pólófonal is ad még alkotásra ösztönzést és elég széles a felhasználási lehetősége:

A makramé azért is lenyűgöző, mert gyorsan lehet vele alkotásokat, köztük használati tárgyakat is készíteni:

Kétségkívül a szatyor a kedvencem és pár hete nagyon örültem neki, amikor megláttam, hogy nővérem használja is. A fülbevalót is kedvelem. Mutatós darab, szép a hozzá használt fonal.

Varrásból nem jeleskedtem, de készült egy pár darab:

A teljesség igénye nélkül, ennyi volt a 2021-es év. Mindenkinek kívánok jó egészséget és alkotásban gazdag 2022. évet!

Fairy Maiden

Szintet ugrottam zokni kötésben. Már sajnálom, hogy annyira ragaszkodtam a fordított verzióhoz. A szárától az orráig kötés jön be, mert ezzel lesz komfortosabb a szára. Fordított esetben a leláncolás nem tökéletes és rugalmas. Ezt a sarkot másodjára készítem. Tetszik, hogy vastagabb hátul, hogy nem kell trükközni azon, hogy marad-e lyuk a középvonalnál, tetszik, hogy sportos küllemet kölcsönöz. 

Amikor először készítettem zoknit, mindenfélét olvastam arról, hogy hány szemnek kell lenni az orránál. Volt aki nagyon keveset hagy. Szerintem 8-8 szemnél felesleges kevesebbel dolgozni és az a szép, ha íves és nem túl sok soron keresztül fogyasztgatunk. Annál is inkább, mert kis méretnél eltolódik ilyenkor a hangsúly.

Az én sarokmegoldásom: 56 szemmel szoktam dolgozni. Első fogyasztás után 52 szem, majd a 3. sorban 48, a rá következő 2. sorban 44, a rá következő 2. sorban 40 szem marad. Ezt követően soronkénti fogyasztással: 36, 32, 28, 24, (20) és 16 szem marad. Ezúttal a húszas sort kihagytam, az utolsó körben 4-4 szemet fogyasztottam.

A mintán annyit változtattam - annak érdekében, hogy méretben jó legyen - hogy kettő-kettő fordított helyett egy-egy fordítottal kötöttem. Először "bántott", mert eredeti állapotában mutatósabb, de még mindig inkább ez a lehetőség, mint más.

Arra kell rájönnöm, hogy másokhoz képest sok fonallal dolgozok egy-egy zokni készítésekor. Valóban 2 mm-es tűt használok és az is meglehet, hogy automatikusan szorosan kötöm.  

Lazára vettem a figurát. Nem volt kedvem a mosáshoz, így ezek mosás, igazítás előtti képek.

Fonal: KicsiKató fingering socks 196-os szín

Tű: 2 mm

Fonalszükséglet: 56 gramm

Minta: Fairy Maiden (This Handmade Life)

Pici karácsonyfa

Videó az elkészítéséhez

Kutyakarácsony

 Mert ő is családtag! ♥

Videó

Betlehemi csillag

 

Videó róla. Na ezt elszúrtam. Szaporítani kellett volna a szemszámot, de elvesztem a videóban. Mire az egyik ágát a csillagnak elkészítettem, rájöttem, hogy kevés a maradék szálak száma. Már-már félredobtam volna, mire inkább a kreatív (=akkor is megcsinálom) megoldás mellett döntöttem. Kicsit kajsza, kicsit szabálytalan, de az enyém.

Makramé karácsonyfa

Egyszerű díszek után kutatva ez nyerte el a tetszésemet. (Videó.) Bár a videóban vázolt második változat mutatósabb, de annál nincsenek fixálva az ágak. Én meg inkább a biztos dolgokat szeretem, így maradtam ennél. 

Tetszik, hogy fonalból készült, hogy harmónikusak a színei, hogy nem mű, hogy nem túlzottan csilli-villi.

Makramé dísz

Azt hittem, könnyebben fog menni, de a 6*2 + 3*2*6 szál, azaz 48 szálvég forgatagában már nem voltam olyan lelkes, magabiztos. Nem is lett kispajtása. Így utólag már nem rossz ránézni, de legközelebb egyszerűbbet fogok készíteni.

Ötlet: innen.

Karácsonyi bármitartó

Az előző bejegyzés fonalából készült kész alapra. Volt két alapom, amit hobbiboltban történő két különböző látogatásomkor vettem. (Hiába, hörcsögölni kell.) Elővéve őket, meghökkentem. Egyik apró lyukas, kis lyuktávolsággal. A másiknál pont ellenkezőleg. Azt már ránézésre láttam, hogy a nagy lyukashoz ez a fonal nem lesz jó. A kicsi lyukassal tettem egy próbát.

Íme az eredmény:

Egészen jól lehetett vele bírni. A kezdeteknél 4,5, később 5,5 tűt használtam. Részint a lyukaknál nem is boldogultam volna mással, részint az alsó minta vastagabb.

És még találtam mustárszínű díszgombot is hozzá. Először gondolkoztam azon, hogy a belsejét kifestem, arany színű csillagokat kap akrilfestékkel. Viszont nem akartam akkora macerát, hogy még sablont készítsek hozzá. Kapott egy szintén karácsonyi, szürke alapon fehér hópelyhes filcet. Így legalább nem az a kopogós, merev érzetű. Meg végre én is haladtam a korral és egy projektben össze tudtam hozni a szürkét és a mustárt (hivatalos méz szín).

Itt láthatóak a lyuktávolságok:

Imádom. Gondolkoztam azon, hogy el se ajándékozom. A két egyenként 300 grammos fonalból - amely gyönyörűen volt feltekerve - adagonként 175 gramm maradt még a kopogtató és a kosár elkészítése után.

Az alján található minta ennek a videónak a segítségével történt.

Fonal: Bármitartó Light

Tű: 4,5 mm és 5,5 mm

Karácsonyi kopogtató

 A fő szempont a gyors kivitelezhetőség volt. Nem bántam meg, hogy elveimet feladva megvásároltam ezt a két szép fonalat. Ráadásul nagyon jó minőségűek, nincs bennük csomó. Egy helyen láttam az egyikben géppel varrva a toldásnál.

Bár nem egy nagy mutatvány valamit rövidpálcával körbehorgolni, mégis néztem videót hozzá, hátha van valami trükk, hogy ilyen vastagságú darabot hogyan kezelnek. Trükköt nem láttam. Mivel nem akartam, hogy állandóan mozogjon az egész az öltések folyamán, magam adagoltam kézzel a hungarocell belső részén a horgolásra szánt hurkokat. 

Amit magam dolgoztam ki - kis energiabefektetéssel nem találtam hozzá videót - a harang. Elsőre összejött. 

Fonal: Bármitartó Light

Tű: 8 mm

Christopher

 Az ünnepi előkészület következő darabja.

Rájöttem, hogy elég nehéz műfaj ez. Minél kisebb az amigurumi és minél kisebb tűvel kell készíteni, annál nehezebb. Hiszen itt nincs, hogy csak száguld az ember oda-vissza vagy körbe-körbe. Itt számol, koncentrál és én egyszerűen nem tudom gyorsan csinálni. 

Az első igazán drótozott. Dísznek szánt darab. Áll is, mint Katiban a gyerök! :) Több dolgot megtanultam. Jó a bankkártya, csak nem úgy ahogy én használtam. Az igazi az lenne, ha valami más eszközt találnék hozzá, mert olyan sík a felülete, hogy a ragasztó nem fogja. Hogy a munka hevében fokozottan figyelni kell arra hogy nehogy sérülést okozzon a drót. Akárhogy is csinálom, a drót karcol. 

Az ádáz küzdelem egy belevaló hóember lett, aki fixen áll. A folyamat során némely megmozdulásomra büszke voltam. Ebben a műfajban elég egy jobban avagy kevésbé meghúzott fonal, már nem is azt a hatást kelti amit akarunk. Gyönyörűen jött ki a kalap díszcsíkjának találkozása. (Kár hogy nem látszik.) A szájának a vonala sem szögletes. Szépen sikerült a talpának alja, a ráragasztott bőrdarabnál nem folyt ki a ragasztó és nem is fityeg. Eredetileg az arcpírt horgolni kellett volna, no de ki látott már kiemelkedő pirosságot? Nekem tetszik így is.

Nem látszik, hogy mennyi meló volt vele... Végül le is mondtam a nadrág horgolásáról. Pedig először amiatt tetszett meg igazán. Így azonban inkább hóemberes... három feketeséggel a hasán.

 Minta: Christopher the snowman (Svetlana Maksimenko)

Tű: 3 mm

Fonal: Barka Gilice medvebocs, ananász, borbolya

Drops Nord navy blue

Vlna Hep New Camilla fehér

Coast DK amber

Fonalszükséglet: 185 méter

A kis herceg

Amikor megláttam a figurát, egyből a kis herceg jutott eszembe. Nagy kedvet éreztem az elkészítéséhez. Nem tudom, hogy volt-e dolgom ennyire sziszifuszi figurával. Sokféle eszközt kellett használnom. Fonalakat, cérnát, drótot, gombot, szalagot, biztonsági szemet. Kellett ragasztani, hajlítani, tömni, varrni.

Lehet, hogy nem is úgy volt, de nekem hosszúnak tűnt a folyamat. A zoknijára nem tettem csíkot, mert nem tetszett az, hogy körbe kell tekerni... és hogyan áll meg? Öltögetni nem akartam, a ragasztás meg úgy is meglátszik egy vékonyka fonálnál. Már ha egyáltalán megfogja. 

Először használtam drótot. Tényleg jó tartása lett tőle, de éppen hogy nem áll meg tőle. Használtam merevítést a cipő talpába, de amit segítségül hívtam - lejárt bankkártya - nem vált be. Csúszós is és meglehet, hogy csak akkor állt volna meg, ha jóval nagyobb a talpa. 

Nem csináltam olyan bőre a nadrágját, mint ahogy a leírásban. Nekem az már túlzó. Azt se értem, hogy az a mellény - amit a képen visel a baba - mitől olyan rövidke. Vastagabb fonallal dolgoztam, így a mellényt és a kabátkát is kisebbre kellett venni széltében és hosszában is. A hajánál már a harmadik körnél feladtam a tudatosan szemekbe öltést, hiszen nem sokat láttam az egészből. 

Amíg el nem jön a karácsony nálam lesz dísz a kis drága!

Minta: Arthur (Aikaterini Nikolaidou)

Tű: 2,5 és 3 mm

Fonal: Gilice paszuly, mandula, borbolya, kerekerdő színekben

Drops Nord szürke és farmerkék színekben

Cable 5 Oro fehérben

Perle 8 a mellény hímzéséhez zöldben

a hajához buklé fonal

Fonalszükséglet: 235 méter

Bendegúznak

Álmos szombat reggel. Végre egy hosszú hétvége. Nem akarom most megváltani a világot. Viszont van egy születésnaposunk, aki az egyik általam készített játékát már szétszedte. Így legalább van ok arra, hogy újat készítsek, aminek kifejezetten örülök. Tele a szekrény egyik része jersey anyagokkal, másrészt pedig ahogy ő örül, nem örül úgy senki... :)

Szívünkben tovább élsz IV.

Rájöttem, hogy szeretek elmélyedni a készítésükben. Kedvelem a ragasztópisztoly és a száraz virágok, a zöldek illatát. Miközben megy a fűtés és elmerülök abba az egyszerű gondolatvilágba, hogy "Ide mit tegyek? No még ezt ide ragasztom... Vagy inkább ezt." Rövid idő alatt kész a természetközeli dísz.

A faszelet a munkatársam ismerősétől van. Amikor kaptam még nem tudtam vele mit kezdeni. Nem mertem belefogni, mert ismeretlen "talaj". Nem tudtam, hogyan boldogulok majd. :) Hálás alapanyag. Mivel sokat várt, kellően kiszárítva.

Szívünkben tovább élsz III.

A kedvencem. Pár hete túráztunk. Soha ilyen szép nem volt még a határ, a sóvirágtól lila volt. Szedtünk belőle elég sokat. Több csokor a temetőkben talált helyet, de haza is hoztam. Direkt abból a megfontolásból, hogy felhasználom koszorúba.

Szívünkben tovább élsz II.

Itt már fogyott az alapanyag. Volt egy natúr színű szalagom. Vele is öltöztettem az alapot, illetve zölddel, száraz virágokkal, termésekkel.

Szívünkben tovább élsz I.

 Szívvel-lélekkel készült. Nyilván nem profi, de szerintem nem is ez a lényeg.

Kémény nyakú pulcsi

Hogy fordítják ezt magyarra? Soha így nem hallottam még, hogy "kémény" nyak... Nem tudom, hogy magyarul mi erre a szavunk.

Ahogy hirtelen bejött az ősz szeptember utolsó napjaiban, úgy kezdtem el nagyon fázni. Fáztak még az ujjaim is a munkahelyen. Szerintem annyi, hogy nem voltam hozzászokva. El is kezdtem áhítozni egy meleg pulóver után. Elirigyeltem ezt a férfias, sportos fazont. Miért van az, hogy némelyik fazonra, anyagra szinte csak a férfiak tarthatnak igényt? Kisajátították a flanelt is például. Nekik - ahogy én látom - sokkal kényelmesebb anyagokból, fazonokban készülnek ruhák. 

Igaz, én ezt inkább uniszexnek ítélem, de megmutattam az egyik kézimunkázó ismerősömnek, aki egyből megkérdezte, hogy kinek kötök? De hát ez férfi fazon! Juszt is marad, gondoltam. Legfeljebb a színekben igyekszem "lágyítani". Az is feltétel volt saját magam felé, hogy fogyjon az otthoni készlet. Egyértelmű volt, hogy ezt a bordót vetem be, de nem volt belőle elég. (Mint ahogy egyik hasonló vastagságúból se.) Ezért cserébe vehettem fonalat, de a leggazdaságosabb, amennyi pont elég. Hosszú válogatás után - még jó, hogy a színkínálat ebből a fonalból nagy - ennél a két színnél magadtam. Magamban megvívódtam azzal is, hogy volt olyan, amikor egy méteráruboltban közölték velem, hogy a barna és a szürke nem illik össze. (Adott esetben két közelálló árnyalatról volt szó és nekem fel se tűnt, hogy az egyik inkább barna, a másik szürke.) Na itt is kissé előjött, hogy "mit fognak szólni hozzá?". De nem tudtam a bordó és barna mellé kevésbé harsány színt kitalálni. Az is feltétel volt, hogy őszi legyen, de nem akartam se zöldben, se sárgában pompázni. Visszafogott kellett. Maradt ez a szürke.

Az elvárásom nem volt sok a pulóver felé, mivel már első ránézésre látszik, hogy minimál stílusú. Szinte csak sima sorokat kell kötni. A minél egyenletesebb kötés, a méret pontos eltalálása, a csíkok szép összehozása és a szép leláncoltás volt a cél csupán.

A mérethez osztottam-szoroztam. Nekem kisebbre jött ki a kötéspróba, mint a mintában ajánlott, így a kettes méretet választottam. A méretet is eltaláltam. Se nem feszülős, se nem túl lezser. Csíkokkal már próbálkoztam. A leemelt szem, nem hozott maradéktalan sikert....... Így az alatta lévő sor szemének felemelését és egyben lekötését próbáltam ki az új színű sor első sorának lekötését követően. A leláncolásnál maradtam a a tűs módszernél. Ami közben "bekattant", hogy kell rá kenguruzseb (mint egy falat kenyér). Leginkább csak "menőzésből". El tudom képzelni, hogy kerül bele zsebkendő is. 

Kényelmes, sportos. Jó ez a nyak, mert nem fojtós, de mégis melegít, főleg a nyakam hátulján. Ezúttal a hossza is hosszabb a szokásosnál, mert későn gondoltam ki a zsebet és áhhh, nem bontok vissza.

Fonal: Himalaya Everyday 70045, 70022, 70031

Fonalszükséglet: 40 dkg

Tű: 4 és 4,5 mm

Minta: Chimney sweater és a zseb kialakítása videó

Vackolódok

A szett utolsó darabja. Időben mérve nem nagy vállalás, viszont technikás. Igazából még most se tudom, hogy mi a szép, szabályos szemfelfelszedés az ujjak kezdésekor. Az elsőnél toldoztam, a másodiknál már jobb elképzelést valósítottam meg. Annyi segítségem volt, hogy Aha mama jegyzeteit megnéztem a neten.

Esküszöm, hogy méretben egyforma a kettő, csak az egyik kezemen nem húztam le rendesen. Itt még rövid ujjuban, de pár hét és itt a hideg.

Természetesen saját kézre alakítottam. Amiben benne van az is, hogy a jobb kezemen a gyűrűsujj hosszabb. :) Amikor még nem voltak ezek az elasztános gyári kesztyűk, mindig az volt a bajom, hogy a gyerekméret kicsi, a felnőtt nagy. Ez méretben legalább stimmel.

Itt még a készítés folyamatában:

Elkészült a szett:

Fonal: Fonalista shade of pale fingering (25 gramm)

Drops Kid-Silk 9-es szín (13 gramm)

Tű: 3,25 és 3,5 mm

Sziszifuszi tuttifrutti

A sapkával megegyező mintával készült. A gondolatsor, ami megelőzte, hogy a hagyományos sálak hossza voltaképpen kihasználatlan, nem melegíti a nyakat. No jó, nem volt mellékes számomra, hogy így a munkával is spórolni tudok. Ezért le akartam egyszerűsíteni hossz tekintetében. Persze akkor már kell megkötő vagy gomb rá.

A formáról csak halvány elképzeléseim voltak. Persze, hogy nem jó a sima téglalap. Akár jó is lehetne, ha nem szélesebb, mint a nyak hossza, de a vállak miatt nem árt, ha inkább az egész trapéz alakú. No az enyém szélesebb, mint a nyakam. Láttam ezt már viszonylag az elején... de én bontani? Azt már nem. 

Lehet, hogy nem a legszebb, "nem úgy áll, mint Katiban a gyerök", de végső soron a szolgálatát teljesíteni tudja. Melegít. Akár a rizst be tudom hajtani felül, a nyakam felől. Nem mellékes, hogy a már említett kabát nem engedi, hogy vaskos, méteres sálak legyenek rajtam, viszont ha nem lenne semmi bejönne a hideg. Ez megfér.

A képzeletemmel szemben az apró kis csavarások miatt haladatlan volt. Vagy csak én hittem, hogy villámgyorsan végzek. A végefelé elgondolkoztam azon, hogy legyen inkább gombos. Végül csak az eredeti elképzelést valósítottam meg; ki kellett próbálnom rombusz alakú fityegőt gyártani hozzá. Khm! Természetesen azt pont úgy képzeltem és nincsenek illúzióim, hogy a lyukon a fityegő nem fér át. Ami nem hátrány használat közben, mert legalább nem csúszik ki, mint egy horgolt zsinór. Viszont a kötésnél, bujtatás után elvágtam a fonalat, hogy a gombolyagot a másik oldalra vigyem. Biztosan elegánsabban is meg lehetett volna oldani, de nem szeretek belegabalyodni a fonalba.

Arról még nem ejtettem szót, hogy ez a tuttifrutti színű fonal tartalmaz bambuszt, selymet és gyapjút. A mohair szintén tartalmaz selymet is.

Fonal: Fonalista shade of pale fingering (36 gramm)

Drops Kid-Silk 9-es szín (17 gramm)

Tű: 3,5 mm

Rombusz mintás sapka

Van egy átmeneti kabátom, ami se nem rózsaszín, se nem lila. Lila mellett rózsaszín, rózsaszín mellé téve szürkés. Eleinte színben pont ugyanolyan sapkát akartam hozzá, aztán kénytelen voltam belátni, hogy az lehetetlen. Voltaképpen kiegyeztem volna egy nem homogén darabban is, mivel a színei piros, kék fekete, fehér színek elegyítésével jöhetett létre.

Aztán birtokomba került egy fonal (shade of pale), mely mellé vettem szürkés-levendula színű mohairt. Elkezdődött a kalkulálás. Végül 120 szemre kezdtem a sapkát egy sima, egy fordított patenttal. Semmi extra csavarás, semmi bonyolult minta benne, mindössze 24 szem szélességben tartalmaz a patent tetejétől fölig mintát. Szeretem a mértani alakzatokat, így nem áll távol tőlem.

Eleinte aggódtam, hogy ez a visszafogott minta nem fog látszódni a tarka fonal és a mohair között. Aztán megnyugodtam, hogy mégis. Ment a matek, hogy meddig folytassam a mintát, mikor kezdjek el fogyasztani. A fogyasztáshoz nyolc részre osztottam a szemszámot. Mindegyik rész mindkét szélén fogyasztottam (balra, majd jobbra dőlő fogyasztással). Az első fogyasztás után, három sor volt a pihenő sor, a második után kettő, a harmadik után egy. Utána már minden sorban fogyasztottam. Így lett a fogyasztás íve kupola formájú.

Amiben eleinte nem is reménykedtem, hogy a mohair ennyit dob rajta. Mind vastagságban, mind tömörségben, mind puhaságban. Nem is gondoltam volna! Persze mindig találok valami olyasmit, amit nem úgy kellett volna csinálnom, de ennek ellenére meg vagyok elégedve.

Fonal: Fonalista shade of pale fingering (37 gramm)

Drops Kid-Silk 9-es szín (17 gramm)

Tű: 3,25 és 3,5 mm

Minta: innen

fogyasztás ehhez hasonló