Szilveszterkor az alkotó ingyenessé tette egy választott kendő leírását. Sokan a lehető legbonyolultabb és legmívesebb kendőt választották. Engem ennek egyszerűsége fogott meg, illetve az, hogy már szokatlan módon nem íves, hanem téglalap. Főként a középső rész tetszett.
Ezt még bőven a műtét előtt kezdtem. Időkihasználásként. Gondolkodás nélküli, mechanikus cselekedetként. Most pedig az épülés időszakában, amikor már kezd a heverészés mellett túl sok energiám lenni, de ami még nem elég a szokásos mindennapi élethez, befejeztem.
A gond ott kezdődött, hogy kételkedtem benne, hogy a leírt szemszám elég lesz. Nem gondolkodtam előre és nem néztem a többi részét - csak az elejét - a mintának. Akkor derült ki, hogy nem megfelelő számmal bővítettem, amikor ehhez a részhez értem. Nem csináltam belőle problémát, alkalmassá tettem a minta megkötésére.
A fonalválasztásnál az volt a legfőbb szempont, hogy valami habkönnyűt találjak, melyből egy édes kis "semmiség" legyen. Inkább díszítésre alkalmas sál, mint melegítésre. (Ezt azért a minta is meglehetősen alátámasztja.) Szerencsére nem kellett azon izgulnom, hogy elég lesz-e a fonal. Már az első harmadnál tudtam, hogy igen.
Szeretem a középső mintát. Tévesztés nélkül ment az egész! A színe is finom. Már kifutottam az időből, hogy hordhassam, de majd ősszel. Kimondottan egy szelíd ballonkabáthoz gondoltam ki. Jól mutatnak együtt. Ennek határozott színe van, a kabát meg seszürke.
Fonal: Alize Angora Gold (1 gombolyag)
Tű: 4 mm
Minta: Alla Saenko
