Amikor először láttam ilyen átlátszó tojásokat és először olvastam, hogy tojást horgolnak körbe, majd azt kiütögetik belőle, el se nagyon tudtam képzelni. Azután tavaly kipróbáltam. Még a horgolás az viszonylag egyszerűen ment, de a tojáshéj kiszedése után fogadkoztam, hogy ez volt az utolsó... Eltelt egy év és a rossz élményeket feledve, bevállaltam négy tojás meghorgolását az előző éviek mintái alapján.
Az bonyolította a helyzetet, hogy az egyiket egy fénymásolt újságból szedtem, amit sehol se találtam meg. Nyomoztam utána a neten, kérdezősködtem fórumokon, eredménytelenül. A masnis mintát még könnyen meghorgoltam és alakítottam a tojások adottságaihoz (mert igenis minden tojás más és más). A virágmintásat pedig kísérletezgetések után készítettem el két különböző méretű tojáshoz.
Az bonyolította a helyzetet, hogy az egyiket egy fénymásolt újságból szedtem, amit sehol se találtam meg. Nyomoztam utána a neten, kérdezősködtem fórumokon, eredménytelenül. A masnis mintát még könnyen meghorgoltam és alakítottam a tojások adottságaihoz (mert igenis minden tojás más és más). A virágmintásat pedig kísérletezgetések után készítettem el két különböző méretű tojáshoz.
Kis technikai segítség az ilyen tojások elkészítéséhez.
A tojások kifújása: Egy nagy biztosítótűvel lyukat készítettem a tetejére és az aljára. Így nem reped meg a héj. A lyukakat a tűvel a tojás belsejébe nyúlva magabiztosan lehet nagyobbítani. Jól összekevertem a fehérjét a sárgájával (erre azért van szükség, hogy a sárgája ne egy adagban akarjon kijönni, ezzel eltörve a tojást) és pár másodperc alatt kifújtam. A tojás belsejét többször kimostam. Az alsó lyukat befogva a felső nyíláson a csapból vizet folyattam bele, majd mind a két nyílást befogva, alaposan megráztam és végül a vizet kiengedtem. Tettem ezt addig, amíg tiszta víz nem folyt ki belőle. Ezután papírtörlőre tettem, úgy hogy az egyik lyuk legyen alul, legyen útja a bent marad víznek. Rövid idő alatt megszáradt.
Számos mintát, képet lehet találni a neten. Még ha leírás is akad, akkor se szabad mereven ragaszkodni hozzá, mert ahogy van lyukas csokoládé, meg kerek és szögletes, úgy létezik hosszúkás, duci, kicsi és nagy tojás is. Legkönnyebb az olyan tojásokat meghorgolni, amelyek körkörösen haladnak felfelé. Ezeknél egyből látszik, hogy a "ruha" szűk lesz vagy bő és eszerint egyből módosítható a minta. A két félből összeállított mintákat nem szeretem - ennek ellenére a virágos ilyen - mert nehezebb megbecsülni a szükséges méretet és az összedolgozásnál is ügyeskedni kell, hogy szép legyen.
A tavalyi évhez képest legnagyobb előrelépést számomra a keményítés hozta. Immár rutinosabban csináltam. Most is tömény, tartós keményítőbe forgattam bele a tojásokat. Egy tálcán a konvektorra tettem és félnedves állapotban tűvel többször alányúltam. Így nem tapadt annyira a fonál a tojásra, könnyebb volt kiütögetni, piszkálni belőle. Ehhez a művelethez továbbra is akkor fogtam bele, amikor már kőkeménnyé száradt a fonál.
