hasonló bejegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2020. december 28., hétfő

Ilyen volt...

No... végül, ahogy szokás, íme egy év végi összegző. Hiszen valami véget ért és a szíve mélyén mindenki reméli, hogy jobb jön vagy legalább olyan, mint amit már túléltünk. Mint ahogy írtam, nagyon megterhelő volt ez az év. Nem akartam további kötöttségeket. Persze ez most rébusznak tűnik... de talán mindenkinek jobb, hogy nem tudja a piszkos részleteket. Hisz' akkor szó bent szakad... tapasztaltam...

Annak ellenére, hogy nem az enyém a legmozgalmasabb blog, érdekes dolgot tapasztaltam. Nem tudom milyen magatartással, de sikerült pár hónapra szereznem egy olyan embert aki pár hónapi igyekezett szétbombázni a vulgáris megjegyzéseivel a blogot. Egyik másik blogon se láttam hasonlót. Gondolkoztam, hogy hasonló stílusban elküldöm melegebb éghajlatra, de nem akartam felvenni vele a kesztyűt. Ahhoz ráadásul nagyon nagy fantázia kell, hogy bemásolgassa napról-napra ugyanazt a hozzászólást... Végül csak megunta, hogy amikor odáig jutottam töröltem szorgalmasan őket.

Volt másik jelenség is: egy német oldal a képeimmel, félig a magyar feliratokkal, félig németül eladásra (!) kínálja az alkotásaimat. Ami kiváltképpen azért idegesítő, mert nem értem mi van, nem értek németül. Egyelőre nem foglalkoztam a dologgal. Tényleg megfontolandó a vízjel!

Aztán persze láttam alkotásaimat a pinteresten is. Ez örömmel töltött el. 

Nem kívánok fényképkavalkádot betenni, talán túl lusta vagyok hozzá. Ami meghatározó volt, az a több színnel való kötés. Próbálgatom tehát a norvégot, amiről azt hittem, hogy sose tudom megcsinálni. 

 

Továbbra se vettem részt tesztkötésen. Egy alkalom lett volna hozzá, de nem akartam derékmelegítőt. Azt hiszem az ilyen dolgokhoz, a kötöttségekhez, túl izgága vagyok. 

Amit még sose gondoltam volna, zoknit kötöttem. Többet is! Szeretem őket hordani.


Saját minta, elképzelés után is kötöttem felsőt. Méghozzá nem raglán ujjút:

Kötöttem minta alapján is nem raglán ujjút:

Csak újabban kezdek ráérezni az amigurumi készítés ízére. A legkedvesebb darabom:


Talán másnak semmiség, de életemből először készítettem nulláról felsőt. Csak a csipkeminta volt meg, a fonal nem gyári, ezért még hozzávetőleges kötéspróba se állt rendelkezésre. Magam voltam az elképzelésemmel ami formába öltésre várt. 

 
Tehát jópár tervemet megvalósítottam. Azonban a nyak- és hátfájdalom kísérő jelenséggé vált. 

Nagyon szeretem nézegetni a kézműves blogokat. Főleg azokat, melyek írói új dolgokkal állnak elő, számomra szokatlanabbakkal. Bizony, ha olyanom van, visszalapozok bennük és nézelődök. :) 

Különösen szeretem a kötős blogokat (hiszen a hímzés, x-szem engem nem vonz, csak elképzelésem van és hüledezek, hogy az mennyi munka, de elképzelni se tudom, hogy én heteken át csináljak egy-egy tenyérnyi darabot. Mindazonáltal pont ezért elismerésem nekik, viszont ötletet meríteni ott nem tudok. "Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja.") 

Például ma is néztem egyet és már a látvány elröpített a szürkeségből. Már ez is színesebbé teszi a napom. :) Jó, hogy sok ügyes ember van! Egy fáradt nap után jó megnézni, hogy más mit csinál, egyáltalán mik léteznek, másokat mi mozgat meg. Ez egy-egy gyors utazás az ország más szegletébe, más gondolatvilágába, hangulatába. Olyan, mint ha vendégségben lennék. Egy értelmes felhasználása az internetnek!

Én azt vallom, hogy persze jólesnek az elismerő szavak, de végső soron az a legjobb a blogvezetésben, hogy egy helyen van minden. A saját blogom visszanézése alatt hangulatok, események jönnek vissza. Olykor rácsodálkozok, hogy "jé, ez is volt", visszakereshetek egy-egy minta vagy fonal után. Egy lenyomat az egyéniségemből, fantáziámból.

Mire egy-egy darab megszületik, napok-hetek-hónapok telnek el. Ez nem az a műfaj, ahol minden napra, minden hétre jut egy-egy nagyszerű kép, ötlet. Sajnos idő kell hozzá. Bármennyire is szeretnénk szívünk szerint pörgetni a blogot, nem úgy megy, mint más témákban. Én nem vagyok következetes fázisfotók közzétételében sem és hasznos trükköket se teszek közzé egyéni bejegyzésben. Viszont szívesen olvasok ilyesmiket.

Amit 2021-ben meg akarok tanulni, valósítani: 

- mozaik kötés,

- mozaik horgolás,

- fair isle kötésben elmerülés,

- kétoldalas kötés,

- a szokásos: előre dolgozni a karácsonyi időszakra (ez maradéktalanul eddig nem valósult meg).

Eddig sokszor mondtam, hogy nem veszek több fonalat, de már valóban van olyan sokféle, amiből lehet válogatni. Szóval NEM veszek fonalat, kivéve, hogy ha felsőt akarok kötni, horgolni, mert arra még csak mennyiségben sem vagyok felkészülve. Mindig óvatos duhaj voltam és csak pár darabokat rendeltem.

Mindenkinek kiegyensúlyozott, egészséges évet kívánok!

2020. december 7., hétfő

A jó cukor is aluszik


Meglehetősen igénybe vett minden szempontból ez az év. Kicsit pihenni, le- és megnyugodni vágyok. Remélem jövőre más színben látok mindent. Azt hiszem életem legnehezebb éve volt ez. Sok szomorúsággal, küzdeni akarással együtt. Mivel a blogom látogatottsága is hanyatlik, ezért ideje kis pihenőt, "stop"-pot hirdetni, minek a rohanás. Addig is gyönyörködök a munkáitokban és nem hagyom, hogy a karácsonyi láz bedaráljon, hogy a szokásos, még ezt, még azt elkészítem.... hú de fáradt vagyok legyen a vége később. 

Mindenkinek jó csodavárást kívánok!

2020. december 4., péntek

Polip workshop

No ilyen se volt még. Nővéremet tanítgatom horgolni. A fejébe vette, hogy az első cél egy polip. Íme a végeredmény:

 

Horgolt tyúkláb minta

 

Tű: 4,5 mm

Fonal: Himalaya Everyday

Minta: Itt található

2020. november 29., vasárnap

Fejpánt

A fonal már régóta tárolt, igencsak hibás volt. De engem annyira vonz ez a szín és maga a fonal minősége szuper volt. Nem engedtem el, pedig azt kellett volna tennem.

Sok-sok csomóval és makacssággal:



Tű: 5 mm

Minta: Innen

2020. november 12., csütörtök

Korcsolya és ajándék

Tű: 2,5 mm

Fonal: Scheepjes Stone Washed (kékes)

Anchor Metallic (ezüst) 

Schachenmayr Baby Smiles Lenja Soft (fehér)

Ők egyelőre csak szólóban készültek el. A csomagocska bonyolultabb volt, mint gondoltam. Dobókocka "szabásmintára" horgoltam és utána húzgáltam össze a szálakat. 

Ez pedig itt a korcsolya javított kiadása. Eredetileg nem terveztem második darabot, aztán mégiscsak birizgált.


  • Kilenc szemből láncszemsor
  • A második szembe két rövidpálca, azután körbehaladva egy-egy és a másik végén szintén három
  • Második sor: körbe egy-egy rövidpálca, közben a gémkapcsot közrefogjuk
  • Azután csak ott dolgozunk ahol a szára lesz, körbe-körbe a kívánt magasság elkészítéséig
  • Így elől - lábfejen - kétoldalt egy-egy láncszemsor van, amit egy fonaldarabbal a láncszemsorok külső szemein keresztül húzzuk
  • Kis tömés, fonaleldolgozás és egy másik színnel cipőfűzőt imitálva díszítjük.

2020. november 10., kedd

Manó pulcsi


Látszik, hogy ahányszor nekikezdtem, annyifélére sikeredett, már ami a bőséget, nagyságot illeti. Felhívnám a figyelmet a miniatűr vállfára. Ötlet: innen. A nagyobbik fajta gémkapoccsal dolgoztam. Elég lett volna a kisebb is, de ennek formázásával anyagot tudtam nyerni, azért, hogy nagyobb legyen az akasztó része.

Mosás, teregetés után:


Az elkészítésre - mivel nem jegyzeteltem - most pláne nincs egzakt leírásom. Lényeg:

  • 12-14 szemes láncszemsorral kezdünk a nyak felől
  • Az első sorban vagy mindegyik szembe egy-egy rövidpálca vagy kettőbe két-két a többibe egy rövidpálca (az utóbbinál nem egyenes lesz a felső "patent", hanem szebb)
  • a következő sorokba soronként négy-négy szemet szaporítunk
  • a kívánt nagyság elérése esetén (amely nagyjából nálam 30-32 szemből állt), négy részre szedjük, ahol a karokra 7-8 szem jut, a többi a törzsre
  • a karokhoz szükséges szemszám szabadon hagyásával a törzsnél átöltünk és haladunk lefelé körben-körben
  • az ujjak elkészítéséhez a 7-8 szemen körbehaladva haladunk
  • ajánlatos a szálakat hamar eldolgozni, mert úgy könnyebb
  • jöhet a vállfa elkészítése és kész!

És a ráadás:



Tű: 2,5 mm

Fonal: Scheepjes Stone Washed (szürkés kék)

Kartopu Flora (fehér)

Cotton Merino (piros)

2020. november 8., vasárnap

Manó kesztyű

 A fehér fonal puha és bolyhos. Igazi télies, pihe-puha hatást kelt. Természetesen nem látni, a szemeket.


Imádom a habkönnyű hatását.

Elkészítése:  

  • 12 szemű láncszemsort készítünk, melyből kört formázunk és az első szemet az utolsóval egymásba öltjük
  • egy szem sormagasítás, pár kört horgolunk (amely a hüvelykujj alatti részt adja)
  • következő sorban két egymás melletti szembe kettőt-kettőt öltünk (szaporítunk), a többinél egy-egy rövidpálca
  • a rá következő sorban - egy-egy pálca a többi szemnél és - az első szaporított szemnél kezdve: szaporítás, kettő szimpla és egy szaporított szem (így négy szemmel van több, mint eredetileg)
  • a rá következő szemnél összeöltjük a kesztyű hátoldalával, úgy hogy a hüvelykujj miatt szaporított négy szem elkülönüljön
  • haladunk felfelé pár sort a kesztyű központi részén
  • majd amikor fogyasztásra elérkezettnek látjuk az időt, kettesével összehorgoljuk a szemeket
  • a fonalat elvágjuk és tű vagy horgolótű segítségével a hat szem elülső szálán áthúzzuk
  • a hüvelyujjnál horgolunk még egy sort, után szintén fogyasztunk, eldolgozunk.

Tű: 2,5 mm

Fonal: Cotton Merino (piros)

Scheepjes Stone Washed (egyéb színes fonalak)

Schachenmayr Baby Smiles Lenja Soft (fehér)

A kesztyűk alig több, mint három centiméteresek. Picurkák, gyorsan elkészíthetőek.

2020. november 7., szombat

Téli holmik - csizma

Úgy adódott, hogy kudarcra futottam egy pulóverrel. Voltaképpen csak a mérettel nem voltam megelégedve, de ahhoz kötöttem egy hetet, hogy erre rájöjjek. Rosszulesett és nem is bíztam annyira a lendület további folytatásában. Valljuk be egy pulóver kötése elég nagy falat és monoton. Viszont pénteken ihletbe lendültem és szokásommal ellentétben karácsonyfadíszek horgolásába kezdtem saját kútfőből.

Tű: 2,5 mm

Fonal: Ice Yarns Demo Cotton (arany)

Drops Cotton Merino (piros)

Schachenmayr Baby Smiles Lenja Soft  (fehér)

A kellő hatást bennem kiváltotta. Gyors sikerélményt hozott. Az aranyszínű fonal érdekes. Egyrészt nem is emlékeztem először, hogy nekem van ilyenem. Utána már rémlett, hogy egy karácsony előtti időszakban vettem. Másrészt csalódást is okozott, mert nem egyenletes a felülete. Néhol kétszálas, olyan mint ha szöszös lenne és ezek a kis bolyhok fehérek. Viszont úgy érzem, hogy van benne lehetőség még.

2020. október 24., szombat

Rosebud scrubby

Még tavaly megvettem a fonalat. A leírás szerint egy hosszú csíkot kell kötni, melynek egyik vége kicsit keskenyebb, mint a másik. Ezt követően lazán fel kell tekerni és pár öltéssel az alját összevarrni. 

Gyors és egyszerű projektnek tűnik, de engem "nyugtalanított" a feltekerni és összevarrni rész. Hiszen ezen múlik a külseje. Nekem kell a formáját meghatározni, hiszen hiába van jól megkötve, ezen áll vagy bukik.

 

Először próbáltam újítani és rossz irányba tereltem magamat. Jóval több szemet vettem fel, mert az elnevezés alapján a végeredmény kicsi. Gondoltam, ha már csinálom, legyen normál méretű. Azután rájöttem, hogy nem oldalra, hanem felfelé (is) kell terjeszkedni, ha nagyobbat akarok. Így az előírt 72 szem helyett 90 szemet szedtem fel és kettővel több sort kötöttem az elején. Ezt követően több lépcsőben láncoltam le.

Két motring állt rendelkezésemre, ebből a szerkezetében érdekes és kicsit érdes, teljesen akril fonalból. Szerintem nagyon tetszetős a látványa.

A fürdőrózsára csináltam akasztót, amibe egyúttal a kézfejünket belebújtathatjuk és így pont a tenyerünkben helyezkedik el a rózsa. 

 

Fonal: Red Heart Scrubby (Glacier, Duckie)

Tű: 4,5 mm

Minta: Small Rosebud Scrubby

2020. október 22., csütörtök

Kell ott fenn egy ország... III.

Sajnos idén történt egy váratlan, meglepő és maróan fájdalmas haláleset... Szeretlek! Nagyon hiányzol!

Kell ott fenn egy ország... II.

A harmadik szalma koszorút nem öltöztettem fel tujával. Igyekeztem gazdagon díszíteni.

Elég jól gazdálkodtam a hozzávalókkal. Kevés "törmelék", kidobni való lett. Jó lehet virágboltban dolgozni. Megnyugtató a zöldek; a tuja, a fenyő, a borostyán illata.

Kell ott fenn egy ország... I.

Nyolc éve csinálok koszorúkat, de most először nem kaptam mohás alapot. Korábban se mindig arra készítettem, de rájöttem, hogy nekem az a legszimpatikusabb. Visszafogottan színes, természetes és már eleve fel van öltöztetve az alap. Megkedveltem. Nagy magabiztosan beballagtam a kertészetbe, ahol közölték, hogy "Nincs!" és ahogy kiderült nem is volt. A nagyker két hónapra ígérte és így már nem is kérték. 

A hobbiboltban volt tuja alap. Fel is lelkesültem, de 1200 Ft-os darabáron volt. Én meg nem adok érte annyit. Saját kezűleg vontam be két alapot tujával.

2020. október 20., kedd

ZokniKal

Körülbelül egy hónapja vettem a bátorságot és rákérdeztem, hogy mit jelent a Cal. Sokszor láttam már ezt a kifejezést és mivel mindenki olyan egyértelműen használta, számomra ez azt sugallta, hogy illet volna tudnom. Valami olyasmit jelent, hogy közös horgolás, így a Kal közös kötés. (Angol rövidítések.)

 

Ebben az esetben nem is igazán közös kötés. Nem adott a minta, mégcsak nem is a végén tudja meg az ember, hogy mi lesz belőle. A feladat annyi, hogy hónap végéig kötni kell egy pár zoknit a kiíró fonalából, aminek minimum 50 grammnak kell lennie.

 

Jó sokáig húztam, mert még hónap elején belekezdtem, de most már sok volt a zokniból az utóbbi időben. Hétvégén lett kész. Talán nem kellett volna kétszer ugyanazt a mintát kötnöm. Viszont a sima-fordított váltakozással elég mutatós és egyszerű a zokni. Na az persze nem jutott eszembe, hogy a talpát teljesen feleslegesen készítem mintásra. :O

 

 Fonal: KicsiKató Aquamarine, Dolores

Tű: 2 mm

Fonalszükséglet: 57 gramm

Minta: Hermione (Dreams in Fiber)

2020. október 18., vasárnap

Marieke

                              - Édesanyám, hogyan viseljem el a fájdalmat?

- A kezeiddel kedvesem. Ha az elméddel próbálod meg, akkor a kín még erősebb lesz.

- A kezeimmel?

- Igen, igen. A kezünk a lelkünk antennája. Ha varrásra, főzésre, festésre, a föld érintésére használod őket, vagy ahogy a földbe fúrod őket, a gondoskodás jelzéseit küldik a legbensőbb lényedhez és a lelked megnyugszik. Így nem kell több fájdalmat keltenie, hogy odafigyelj rá.

- Tényleg olyan fontosak a kezek?

- Igen, lányom. Gondolj a csecsemőkre: az érintés útján ismerkednek meg a világgal. Amikor öreg kezekre tekintesz, többet mondanak el tulajdonosukról, mint bármely más testrésze. Minden, amit kézzel készítünk, szívből készül, mert a kezünk és a szívünk egységben vannak.

- A kezeim.... még nem használtam őket ilyesmire!

- Kezdd el használni őket Lányom, kezdj el alkotni velük és minden átalakul benned. A fájdalom nem fog eltűnni, de a legszebb műalkotássá válik és onnantól kezdve nem fog fájdalmat okozni. Mégpedig azért, mert képes leszel megalkotni a saját, legbensőbb lényedet.

 

Valahogy így... Próbálok túlélésre játszani, megtalálni ami kikapcsol, szórakoztat, leköt.


Ezeket a fonalakat még tavaly rendeltem. Már akkor kacérkodtam ezzel a mintával, de éreztem, hogy nagy falat nekem. Még azt is fontolgattam, hogy készítek egy férfi és egy női változatot. Ha sikerül az első, rendelek még fonalat. Erre már nem kerül sor.

 

A fonal álomkategória. Imádtam. Csodák-csodájára az anyag alakult a kezeim között. Merőben izgalmas volt, hogy nem vacakolós állandóan bontós volt. Kb. a feléig nagyon koncentrált voltam, azután kifulladtam. Vétettem mintában, kötésben egyaránt. 

 

A szálvezetésben összesen három módot próbáltam ki. Mindvégig két ujjamon - bal és jobb kéz - vezettem a szálakat. Az első okozta a legszebb kötésképet, viszont belemacskásodtam a fonalba. A második után egyes szemek nem jól álltak. Grrr! Nem is tudom hogy lehet. A harmadik egy középutas megoldás. 

 


Totálisan kifulladtam a végére. Míg az elején "ezt nem hiszem, hogy én csináltam", a végén "legyen már készen végre". Vannak benne apróbb hibák, de örömmel fogom hordani. Mesepuha fonal. Először csináltam ilyen széles patentot. Kötni unalmas, viszont megérte, mert biztonságot nyújtóan puha és vastag, védi a homlokot, fület.

 

Amit még csiszolni kell az a sor/kör kezdés-végzésénél a minta alakulása. Láttam az enyémnél rosszabb megoldást is, persze az enyém se tökéletes. (Már ha létezik olyan, mert jelen pillanatban nem tudom elképzelni. A problémám az eltolódás. Kétféleképpen próbáltam. Az elsőnél nem négy-négy szemek jöttek ki, viszont egy szintben volt a minta. A másodiknál négy-négy szemmel, de a találkozásnál - mivel a körbehaladás miatt a sor vége gyakorlatilag egy sorral feljebb van - a minta utolsó szeme(i) feljebb ugrottak.)


Nem akartam többet várni a közzététellel. Már egy ideje várok a megfelelő pompomra. Mustár színűt szeretnék.



Fonal: Rowan Alpaca Soft Dk (214 és 220-as színek)

Anyagszükséglet: 6 dkg

Tű: 4 mm 

Minta: Marieke (Anna Dervout)

2020. október 17., szombat

Rám köhögött...

Újabb maszk. Rég transzferáltam. Meglepetésemre zökkenőmentesen ment. Mivel az illóolaj nem hoz koromfekete végeredményt, ezért az volt a terv, hogy textilfilccel átrajzolom. Tragédia lett. Nem tudom, hogy függ-e a filc minőségétől. A legolcsóbb filcet választottam, ami 300 Ft, nem tudom, hogy az 1300 Ft-os mit tud. Az anyag szövetszálai a tintát tovább futtatták az anyagon. 

A szabásminta a lehető legegyszerűbb; ez. Keskeny arcúaknak szélességre elég kisebb és az oldalán kisebb. 

 A belső részén a háttérben látható ibolyás anyag van.

2020. október 11., vasárnap

Maszk szemüveghez

Tegnap szembesültem vele, hogy a szemüvegesek milyen megpróbáltatásokon mennek keresztül maszk viselése közben.

A videó ígérete szerint nem fog párásodni a szemüveg, ha ilyen maszkot viselnek. Nem tudom tényleg valós-e az állítás. Elkészítettem. Szép, tetszetős és még a varrás is szépre sikeredett.

2020. október 10., szombat

A rossz fonalválasztás

Nincs mit szépíteni. Olykor mellényúl az ember. Főleg, ha hasonló összetételű fonallal még nem volt dolga. Ez történt velem a bordó zokni elkészítésekor. Kontrasztnak nem egy gyapjú-nylon összetételű fonalat választottam, hanem egy gyapjú-selyem tartalmút. Gondoltam, úgy is kevés benne a selyem, mindössze 25%, bírni fogja ez. Nem így lett. Pár használat után nemezelődött. 

Mivel a zokni egyébként jól illeszkedik a lábamra a megmentésében gondolkoztam. Melynek első lépése:

Leskalpoltam a zokni elejét. Az elképzelés az volt, hogy a szemeket felszedem és azok fogyasztásával érem el a megfelelő nagyságot. Logikus, hogy amilyen ütemben szaporítottam (mivel orránál kezdtem), most pont olyan ütemben kell fogyasztani. Ugyanez a saroknál. A szárát meghagytam, mert az nagyon jól sikerült és az kevésbé van kitéve terhelésnek.

Jobb oldalt az eredeti, bal oldalt az új:

Oldalról:

 

 

Az új sarokrész:

Három technikát igényel:

  1. Szemek felszedése
  2. Afterthough heel és
  3. Kitchener stitch
Szemek felszedése:
 
Az első egyszerűnek hangzik, de lényeges lépés. Nem szabad belevágni a leendő munkaterületbe. Tapasztalatom szerint eleve célszerű még ép állapotban tűre felszedni a szemeket és csak utána vágni a tű közelében. Így könnyebben elkerülhető a szem leszaladása vagy az hogy belevágunk. (Nekem sikerült mind a kettő.) 

 
Afterthough heel:
 
 
(A videót egyébként érdemes végig nézni. A zoknit teljes hosszban megköti először. Gyakorlatilag egy orránál zárt csövet köt és utólag alakítja ki a sarkát.)
 
Viszonylag egyszerű technika és a fogyasztás megoldását takarja a név (illetve szószerint, hogy utólagos megoldás, de természetesen készíthetjük eleve ilyenre, sőt megfontolandó!). A szemek szintén két részre - talp és felső rész - osztva vannak egy-egy tűn. 
  • egy szem leköt, 
  • egy balra dőlő fogyasztás, 
  • sima szemek, mikor már csak három szem marad 
  • jobbra dőlő fogyasztás
  • egy szem leköt
A másik oldalon is ugyanígy. Körbe haladunk.

Egy idő után a fogyasztások hatására már csak a kezdeti szemszám 1/3-a van a tűkön. Ekkor jön a 

Kithener stitch:

Ezt inkább látni kell. Arra az elgondolásra, annak megfigyelésére alapul ahogy a sima szemek állnak a tűn a kötéskép alapján. Varrótűvel összedolgozzuk a két oldalt. Két tű van szemben, egyik felőlünk. A kezdeti lépést kivéve mindig a tűk két-két szemén dolgozunk. Először a felőlünk lévő tűn, majd a tőlünk távolabb lévőn:
  •  első szembe balról jobbra, második szembe jobbról balra szúr (első tűn)
  •  első szembe jobbról balra, második szembe balról jobbra szúr (második, távolabbi tűn)
Ezt a két lépést ismételgetjük míg el nem fogynak a szemek. A videó róla.


Az összes közül az első lépés, a vágás és a szemfelszedés az amin igazán elcsúszhat a dolog. Persze onnan is menthető; anyagba belevágás esetén sor visszabontásával (főleg ha engedi a zokni hossza), lecsúszott szem esetén egy horgolótű lehet segítségünkre. Mindenesetre ezt a műveletet nyugodt körülmények között kell végrehajtani és nem elég rá nyugodt két perc.

2020. október 9., péntek

Sarkallatos kérdés

 A zokni kötés hálás dolog. Gyorsan kész van. Meleg, használható ruhadarabot ad, melynek készítése sikerélménnyel tölt el. 

Az igazi technikai kérdés a sarok elkészítése, hiszen a szára patent, a lábujjnál pedig fogyasztani (ha fentről haladunk lefelé) vagy szaporítani kell (ha fordított irányból indítunk). Előbb-utóbb erre mindenkinek meglesz a bevált szaporítási módszere. A szára, lábfeje pedig minta kérdése, de lehet nyugodtan harisnyakötés is.

Viszont a sarok... Eddig háromfélét próbáltam ki. A fish lips kiss heel az amit sokan alkalmaznak és talán a legjobban bevált. A bokacsont mérvadó viszonyítási pont. Ha az orr felől haladunk kb. addig kell kötni az adott mintával és utána jön a sarokrész. Ha a szár felől haladunk, könnyebb dolgunk van, mert a sarok elkezdése nem a talp hosszát befolyásolja, hanem a szár hosszát. 

Ez a fajta sarok egy csókos halszájra hasonlít és pont emiatt nem mutat besimulóan, homogénen a zokni látványába. A csonttól a sarokig lévő egyenes beljebb helyezkedik el a többihez képest.

Van pár technikai fogás, melyet a kötés során alkalmazok. Annak ellenére, hogy ezek általában egy-egy technikán belül ismétlődő mozzanatok, két alkalmazása között elfelejtem őket, ezért jegyzetek alapján dolgozok, melyre ránézve felelevenednek a dolgok. Igen ám, de korrektnek, érthetőnek kell lenni a silabusznak. Olykor azt hiszem, hogy precízen feljegyeztem és később jövök rá, hogy mégse érthető, illetve, mint ahogy ennek a zokninak a készítésénél is történt, a jegyzet jó csak én nem megfelelően értelmeztem. Így jött létre ez:

 A jegyzet: 

A jelmagyarázat a lap alján található. A mintát a jobb alsó sarokból kezdünk és a talp felőli részen dolgozunk az összes szemszám fele van a kötőtűn. A másik tűn lévő szemeket - tehát a felső rész felőlieket - félretesszük.

A sarok felének elkészítése:

Oda-vissza sorokkal haladunk.  

  1. A szemszámok utolsó előttijénel alkalmazzuk a twin stitch (ekkor sima oldalon vagyunk). A sima twin stitch
  2. Megfordulunk (ekkor fordítottat kötünk) és itt is a fordított előtti szemnél alkalmazzunk a technikát, amely fordított szemnél ez. 
  3. Fordulás - sima oldal - és a már meglévő twin stitch szem előtt kötjük a következő twin stitch szemet.
Tesszük ezt - a fordulást, szemduplázást - addig, amíg középen az eredeti szemek 1/3-a van. (Ha például a teljes szemszám 56 szem, annak a fele 28. Ezen a talp felé eső részen dolgozunk. Itt a szemszámok úgy néznek ki, hogy 1 szimpla szem - 9 twin stitch - 8 szimpla szem - 9 twin stitch - 1 szimpla szem.) Úgy néz ki a munkánk, mint egy trapéz. (Ábra alsó fele.)
 
A sarok középső része, átmenet:

No ezen a ponton zavarodtam bele és másképp csináltam, mint a fenti ábrán található. A fenti ábrán továbbra is a bekeretezett, talp felőli szemekkel dolgozunk.

  1. Elmegyünk a széléig és az ott található immáron egy szimpla szemet duplázzunk meg, 
  2. fordulunk, ismét a szélén található szimpla szem duplázódik fordítottan, 
  3. fordulunk és ott kezdjük meg a sarok másik felének megalkotását...

 A fenti leírás a klasszikus megoldás. Én ehelyett ezt csináltam:

Az utolsó fordítottam duplázott szem után megfordultam és 

  1. lekötöttem a sarok középső szemeit, 
  2. összekötöttem a duplázott szemeket, 
  3. a szélső szemet megdupláztam, 
  4. körbehaladtam a teljes szemszámon (tehát az addig félretett kötőtűn lévőkön is), 
  5. visszaérkeztem a talp első, addig nem duplázott szeméhez, azt megdupláztam, 
  6. összekötöttem a dupla szemeket,
  7. lekötöttem a sarok középső szemeit.

Azáltal, hogy körbehaladtam csökkentettem az éles határvonalat a talp megnövekedett, felhalmazódott kötése és a felső rész között. Mivel a duplázott sorokat nem választják el szimpla sorok egymástól, ezáltal a kötésképen a szimpla sorok nem esnek beljebb és nem olyan a látszat, mint ha két ajak találkozásánál lenne. Tehát jobban kisimul, homogénebb, kiterítve tetszetősebb. A talp legkritikusabb pontja, hogy van-e lyuk a sarokrész felett a boka két oldalán a kötésben. Mivel körbe is haladtam egy sort, ennek esélye csökken.

A sarok másik fele:

Az eljárás hasonló az elsőként ismertetetthez, csak fordított trapénznak fog kinézni (ha leterítenénk). Ugyanazokon a szemeken dolgozunk, tehát a talp középső 1/3-nak szemeit háborítatlanul hagyjuk, ott nem duplázunk szemeket. Viszont a duplázásokkal kifelé haladunk, ezáltal soronként egyre nő a munka alatt lévő szemek száma. Mivel itt fordított a sorrend, nem lesznek egymás melletti duplázott szemek, hanem a duplázott szemet összekötjük és a következő szemet duplázzuk, majd megfordulunk.

Próbáltam érthetően leírni, de megmutatni sokkal egyszerűbb lenne. Az igazi, mindent világossá tevő videó.

2020. október 4., vasárnap

Átváltozás

 Ilyenből:

 

ilyen


lett.

Bár azt mondtam, hogy soha többé maszkot, kivételt tettem. Hozott kendőből maszkok. Nem repestem, amikor megláttam az anyagot, mert tartás nélküli. Azért annyi szerencsém volt, hogy a gép vitte anélkül, hogy "bedarálta" volna az anyagot. Szóval boldogultam vele. 

Mivel az előzőek szabásmintáját már kidobtam, ezért a neten szembe jövő elsővel dolgoztam, amely ez.

Még egyszer mondom: Soha többé maszk varrást! :)

2020. szeptember 27., vasárnap

Pink tigris

A színes fonalat ajándékba kaptam. Magamtól sose vásárolnék ilyen harsány, röviden színátmenetes fonalat. Egyértelmű volt, hogy zokni lesz belőle, hiszen óvatos duhaj vagyok, no meg a mennyiség se futotta volna mondjuk egy felsőre. 

 

Mit mondjak? Nem tetszett az első sorok után a színe. Elővettem hát a Dolores fonalat, amely egy megbízhatóan szürke fonal. Színe a fehértől a sötét szürkéig terjed, néhol rózsaszín pöttyökkel. A csíkos egyébként is barátom. Viszont ezzel a színes fonallal egybe téve nem különül el élesen, hiszen a színesben is van sötét szürke és fehér is. Nem tudtam megmutatni a tudományomat csíkos körbekötés ügyben. Viszont azt legalább elértem, hogy a színes fonalat "felhígítottam", megszelídítettem. 

A szárhossz tükrözi, hogy a lelkesedésem csökkent valamelyest, és tetszett a vagány fonalhoz vagány szárhossz elképzelés. Már nem gondolom azt, hogy egy zokni vagy lábszárközépig érjen vagy legyen a szószoros értelmében titok. 

Nyilván ezt a zoknit tavaszi és őszi napokon lehet hordani. Színessége is inkább ezekhez a napokhoz illik. 

 

Készítésekor alkalmaztam a  Kamilla által leírtakat, aki jól körüljárta a témát. A szál fonalvezetését, illetve annak megoldását, hogy a sorkezdés hogyan essen csíkos zokninál a két lábon a talp belső élére (hogy ne látszódjon annyira); íme. A színváltás - akárcsak Kamillánál - mellőzi a szintkülönbség elrejtését. 

A "minta" fejből ment. A szemszám, tűméret adott. A sarokmegoldás kicsit másabb, mint az eddigiek, de csupán azért mert nem volt kedvem a videót előhúzni és a füzetbe vésett leírásom - így utólag nem egyértelmű - szerintem ez is jó, ha nem jobb, mint a klasszikus.

A végeredményt egészen megkedveltem. Az első darab befejezésével egyenesen barátok lettünk. A szára befejezése látszik az első fotón. Az is és az illeszkedése is a lábamra az eddigi legjobban sikerült.

Fonal: ajándékba kapott nevenincs

Dolores (KicsiKató) 

: 2 mm

2020. szeptember 10., csütörtök

Mindent bele pulóver

Menetközben ahányszor el kezdtem volna a blogbejegyzést írni. Annyiszor kapott volna más hangulatot az írásom, valamint más címet. 

Kicsit kétségbeesve kezdtem neki. Tesztelve magamat is, hogy vajon a felfogásom stimmel-e még. Tudok-e, nyitott vagyok-e új dolgot tanulni. Ezzel a fajta vállmegoldással már régóta szemezek, de annyira haladónak, bonyolultnak tűnt az egész. Csábító volt benne, hogy sehol varrás nyoma. A válla egyben van. Elejétől hátrafelé haladva egy síkban az egész.

A technika Ziggurat nevéhez fűződik. Itt egy elsősorban szöveges leírás: klikk. Próbálom összefoglalni: A vállcsúcstól vállcsúcsig lévő hossznak megfelelő szemszámmal kell kezdeni. Majd a nyakkivágástól a háta felé eső bal, majd jobb résszel kell folytatni, rövidített sorokkal megadni a nyakkivágás hátsó részének mélységét. Azután ugyanez megcsinálni a pulóver elején. Közben a vállak kar felőli szemeit fel kell szedni és a következőkben ezt szaporítani a kívánt karkörméret eléréséig. Ennek rajzos változata: itt.


Hűbele Balázs módjára fogtam bele. Csak megbecsültem ránézésre a szemszámot. Mondhatni beblöfföltem. Egy alapelv volt, ha a méret nem stimmel, bontok. Egyébként nem érdekelt a színek váltakozása sem. Ha körültekintőbben jártam volna el, biztosan pontosan megszerkesztem. Viszont most nem ez volt a lényeg. 
 
 
Borzasztó lelkiállapotban fogtam bele. Egy idő után örömet okozott. Róttam a köröket és őszinte örömet éreztem az alkotás felett. Alig bírtam letenni. Csoda hogy mennyire kétségbe tud esni az ember. Volt egy pillanat, amikor zsigereimben éreztem, hogy amíg a kezem visz, amíg a látásom jó, addig ez a szenvedély így is marad. Szerelem ez kérem!

A nyakkivágáshoz eredetileg patentot terveztem, de beláttam, hogy ehhez nem illik. Különben is mit rontsak egy amúgy már kész nyakkivágáson. Lássuk be ez kevésbé szokványos megoldás, még ha nem is ez volt az eredeti elgondolás. Ráadásul pont akkora lett a kivágás, mint amit szerettem volna. Egy Ziggurat kerek nyakkivágás variálása addig, míg V nem lett belőle. Kb. a szülőanyja sem ismer rá. Vak tyúk is talál szeget! Még csak bontanom se kellett. :) Elől az egymásba fonódásuk is jól sikerült. A csavarást menetközben találtam ki. Legalább előrébb mozdított a színváltások mellett ez is. "Na már csak két sor a csavarásig... Három sor a színváltásig... Vajon hogy mutat majd?"

A színek véletlenszerűen követték egymást. Arra azért ügyeltem, hogy amelyik szín már régen volt, azt húzzam elő és igyekeztem nem túl sűrűn váltogatni, ne legyen túl papagájos. Persze egy idő után kezd kifáradni az ember, már nincs benne annyi újdonság. Ezért találtam ki a zöld-fehér minta beépítését, amely mondjuk úgy, hogy "norvég utánzat". Ne legyen már annyira egyhangúan unalmasan csíkos. Olykor lelkendeztem egy-egy szín beépítésén, majd másnap csodák-csodájára megállapítottam ugyanarról, hogy ronda. Elhatároztam, hogy a hasrészre is kerül - egy az előzőnél nagyobb - norvég-utánzat. (Mely egyébként átemelt szemeken alapul és sikerült magamat is belezavarnom, no meg egy helyen van benne rontás is, de túl sokat kellett volna bontani, így belenyugodtam, hogy aki kiszúrja, megérdemli.) Az igazi rám jellemző színkombináció ez a halvány szürkéskék-bordó. Olyan "megérkeztem" érzés volt.

És akkor jött: "No még mennyi kell?" Még egy kicsi, még egy kicsi... No jól van elég! Az aljával becsületesen megküzdöttem. Fel kell szedni hátoldalon a szemeket, lekötni kisebb tűvel ugyanannyi sort, ötöt és végül összekötni a bordó és sárga szemeket, leláncolni. Arra rá kellett jönnöm, hogy érdemes akkor csinálni, ha a bordó sorokból már több kész van, mert csak egymásnak feszül a két tű, lehetetlen dolgozni velük. A makacsságomnak köszönhető, hogy végül kész lett. Próba! Hááát, lehetne még hosszabb. Ez már ekkora, nincs az az égi hatalom, amiért ezt én lebontom.

A belseje
 
 
Furcsa hogy nincs patent ami hozzám szegezi, de egyszersmind szabad érzés. 

Az ujjak kötése már meglehetősen egyhangú volt és mi tagadás, nagyon vártam, hogy kész legyen. A nem túl hosszú törzshosszból ered az a probléma, hogy az ujjak mintáját variálni kell. Nem mehet minden úgy ahogy a törzsnél, ott bizony meg kellett toldani mintával. De mivel? Annyira elütőt nem akartam, mert így is már elég színes a felső. A szürkéskék rész még pont ugyanott kezdődött, mint a törzsnél, azután a bordó-szürkéskék kapott egyfajta hosszabbító variációt.

A fonal már ismerős. Puha, ölelős. Biztonságot nyújtó. Szeretem fonal! Ismét látom értelmét annak, hogy hörcsögölök időnként. Amellett, hogy puha, a "kőmosás" is jól áll neki és talán ennek köszönhető, hogy a kötéskép egyenletesebb látszatot nyújt.



Nagy tapasztalatom a csíkos minta kötésében nincs. Egyszer azt olvastam, hogy ahhoz, hogy a színváltás ne legyen szembetűnő az adott szín kezdőszemét egyszerűen át kell emelni. Ezen kívül nem fektettem bele nagy energiát.
 
 Azt hittem, hogy a száleldolgozás majd várat magára napokat, heteket, de inkább az ujjakat odáztam el. A vége kicsit harcos lett, mert kétséges volt, hogy a bordó fonal elég lesz-e mindkét ujjához. Egy sor híján nem lett, de szerencsére a készen lévőt nem kellett visszabontani, mert találtam még kevés fonalat előző motringból.

Összességében elmondható, hogy olyan volt a készítés, mint a hangulatom. Lelkes gondolatok és mélységek követték egymást. Kételyek, hogy ez a színkavalkád nem eredményez-e hordhatatlanul csicsás felsőt. Nekem a kedvencem az alja. Ez teszi fel a koronát az egészre és ennek befejezése után már nem szedtem ízekre a tekintetemmel hibákat keresve benne, hanem mint egységre tekintettem.


Fonal: Scheepjes Stone Washed
Garnet - 50 gramm
Yellow Jasper - 50 gramm
Deep Amethyst - 126 gramm
Moon Stone - 62 gramm
Green Agate - 65 gramm
Boulder Opal - 30 gramm
Crystal Quartz - 45 gramm
tehát összesen kb. 43 dkg
Tű: 3,75 és 3,25 mm
Minta: Ziggurat leírás alapján saját elképzelés
"Norvég-utánzat" and on Friday (Elena Nodel) mintája alapján saját egyéniségre átültetve
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...