Hópihe

Még a tavalyi év utolsó napjaiban láttam hasonlót a neten és nem tudtam kiverni a fejemből. A barna fonal megvolt, ahhoz választottam ugyanolyan márkájút. A célirányos csoportban senki nem adott választ arra, hogy mégis mennyi fonal kell hozzá. Így hát magam kalkuláltam. 

Azért itt-ott sikerült elméreteznem. :( Ha nem próbáltam volna ki, soha nem derül ki, hogy mennyire jó a logikám. Sok helyen majdnem. Ahhoz képest elég rámenősen és kreatívan sikerült megoldanom. Arra is rájöttem, hogy egy dolog a fehér - hosszában futó - zsinórok hossza, de a barnákat meg tudom oldani gombolyagból is, ha nem a fehér körül tekerem a barnát, hanem a barnából képezek hurkokat a fehér köré. Így akár vágás nélkül is megoldható a barna gombolyagból. Igaz, így tekeredik, de azt mindjárt könnyebb orvosolni.

Eredetileg tányéralátétnek szántam, de ez már az első sornál megdőlt. Lett egy téli kis dísz, terítő.

Ami nem látszik, hogy a fehér fonal igazi szép, karácsonyi, ünnepélyes, csillogós. Már lámpafényben is szemet vonzó, csodaszép.

Fonal: Pasakli 6 mm zsinórfonal csokoládébarna (218 gramm), fehér (158 gramm), összesen 125 méter

Kutyaruha

Adva van egy örökmozgó, játékos kölyökkutya. Nehéz felöltöztetni. Eddig nem vált be semmi. A kötött megnyúlt. Ami "kezes-lábas" (úgy kell aprócska lyukba betenni a lábát) abba nehéz belebújtatni, körülményes a felvétele.

Ez egy kísérlet arra, hátha beválik. Maradék anyagokból. Már a lemérés is nehéz volt. Ez nem úgy van, mint az embereknél: "Naaa, próbáld már fel még egyszer, hogy biztosan jó legyen!" Hamar megunja a céltalannak tűnő méricskélést. 

Azért volt szimpatikus, mert nem belebújtatni kell. Szabásminta tipp. Igazság szerint inkább az arányait néztem. Először egy anyagból vágtam ki a sablont. Nem is varrtam. Épp csak arra voltam kíváncsi, hogy mennyire jó az a méret amit kigondoltam. Finomhangolások után vált kétoldalassá, pontosabban három oldalassá. Mivel keveslettem a vastagságát. (Aztán egy áruházban való látogatásom alkalmával jöttem rá, hogy talán mégse. Avagy szokás szerint a tömegáru olyan amilyen.)

Egymásra fektettem a két felső anyagot. Keskenyen körbevarrtam. Utána színt színnel egybefordítottam a hátsó lappal és szélesebben körbevarrtam. Körbevágtam úgy, hogy letűzéskor ne kelljen hat réteget varrni (hiába, ez a gép nem Bivaly). Kifordítottam és letűztem. Ezután csak ejtettünk egy próbát, hogy pontosan hova, milyen szélességben kell a tépőzárat varrni és a hátán a hámnak kivágni az anyagokat. Na ekkor derült ki, hogy a hasa alján lévő rész túl hosszú. Mivel már túl sok macerával járt volna a kifejtés, ezért levágtam a felesleges részt és ferdepántot hívtam segítségül. A hám lyukát kézzel varrtam körbe.

Biléta neon színben

A majdnem egész heti munkahelyi év eleji fejetlenség után jól jött egy kis mechanikus csomózás. Eredetileg egy szöveg feliratos címkét szerettem volna, de végül rájöttem a korlátaimra és csak egy kis gyakorlás lett belőle. Végül bilétaként debütált.

Kész lett. Eldolgoztam. Megfordítottam... és jobban tetszik a hátoldala:

Anyagszükséglet: 1 mm-es műszálas zsinórból 4 méter

Az ördög és a részletek

Amikor elmúlik a karácsony, de nincs még itt az új év, általában több időm van nézelődni, tervezni. Jobban is érzek késztetést, hiszen ilyenkor mindenki "számot ad", hogy mivel telt az éve. Megláttam egy nagyon egyszerű sapkát és mivel már több hónapja tervezgettem valami hasonlót és pont olyan fonalam is volt, ezért bele is fogtam újév napján. Ami megtetszett egy bordás (egy sima, egy fordított) mintával készült sapka volt. Gondoltam, nekem is pont jó lesz egy ilyen gépi hatású sapka. (Miért van az, hogy a nagyüzemben készült még mindig vonzó?) 

Kb. a tizedik sor környékén kezdtem elveszi, elkezdtem unni. Menetközben nézelődtem a neten és rácsodálkoztam egy zoknira, amelyen volt egy függőleges sáv. Gyorsan megszületett a terv, hogy a sötét színű sapka egységét megtöröm egy ilyen sávval. Eredendően azért "kellett" új sapka, mert sötét színű még nincs. Nem színem, de praktikus és valamikor ilyen kell. Ennek a sávnak a kigondolása menekülőútvonal volt úgy érzem.

Gondoltam, hogy valahogy megvalósítható. Alig van valami, amire még nem találtam meg a neten a megoldást. 

• Első tippem a síkban kötés volt. A régi módszer - összefogom és a hátoldalán összevarrom - nem jött szóba, nem akartam varrási sávot. 
• Vannak a neten a síkban kötött darabokra a szélszemek összehúzásával, összevarrásával történő összedolgozások. A szélszemek a gyengéim. Mivel általában körben kötök, ezért nem is nagyon használom. Amikor csinálom, nem szép. Nem bízok meg benne és nem most akartam kipróbálni.
• Oda-vissza sorokkal, melyben valamiféleképpen az első és az utolsó szem egy lesz. Ez meg azért nem tetszett, mert pont nagyon eltérő szín van egymás mellett. Egyik tuti, hogy kiviláglik.
• Még mindig leköt egy-egy fogás kipróbálása. Így lett a probléma megoldása intarzia.

Amikor megtekintettem ezt a videót, majdnem végleg elvetettem a fenti lehetőséget. Először elájultam, hogy mit össze nem vacakol a tűkkel, aztán rájöttem az egésznek a logikájára második megnézésre. Egy hét telt el a megvalósításig, így már nem volt friss az élmény, mire odáig jutottam, de nem is kellett megnéznem, mert annyira adta magát. Mindig a "magányosan" hagyott szálnál kellett tovább folytatni. Ha a két szál találkozott, akkor pedig keresztezni.

Fair isle mintában egyszerűt akartam, hogy minél többször ismétlődjön. Végül egy xszem mintát variáltam át. Szerencsére mivel egyszerű, ezért nem könnyű eltéveszteni se. A furcsaság, hogy a hátoldalon haladva is kell mintát csinálni. 

Az eredileg patentmintára kalkulált 120 szemet menetközben kétszer hat szemmel fogyasztottam. Fejtetőn innen indult a fogyasztás soronként kétszer hat szemmel. Ezeket a sima sorokban csináltam, tehát kétsoronként. A végén egyszer fordított sorban is. Sima sorban végeztem a fogyasztásokkal, maradt tizenkét szemem, amelyen végül áthúztam a szálvéget.

Ami extra küzdelmet jelentett az ismét a gombolyagok idomítása. Az első pár kör után a hat gombolyag önálló életre kelt. Persze az se egyszerűsítette a dolgomat, hogy fordulni is kellett, ezáltal tovább gubancolódtak a szálak. Kettő pár gombolyagot zacskóba tettem, hogy az összetartozók egyszerre mozogjanak és szükség esetén ezeket bújtattam, mozgattam. Bevált, többet nem vacakoltam a bogozással. Biztosan van ügyesebb módszer is erre, de nekem leköti a figyelmemet a kötés, erre meg alapjáratban nem koncentrálok.

A fonal tényleg VIP, főleg mohairrel kombinálva. Nagyon puha. A csillogós fonalat nem is tudom, hogy miért vettem. A kíváncsiság. Talán azt hittem szelídebb, ritkábban csillan meg... de az én natúr énemnek már-már sok. Így a patent után gyors váltás következett. Akkor tényleg legyen igazi sötét a felső rész és a mintán csilloghat a kék. Mosásnál vicces volt, mert azt hittem maradt még mosószer közte, azért csillan meg. Abban a fényviszonyban teljesen úgy festett a dolog. Aztán rájöttem, hogy csak a fonal maga az. Büszke vagyok rá, hogy a szalagminta szépen alakult a fogyasztásnál is. Kapott egy pom-pomot is. (Ohhh, még hogy rózsaszínt? Na ne nekem nem lesz olyan mű. Csakis természetes barnás! - Én pár évvel ezelőtt.) Lepatentolható, így ha valami miatt nem szeretném hordani, megtehetem, nincs oda varrva.

És hogy néz ki ez fonákul? Számomra ez jó kis csavar volt. Fejtvényfejtés helyett, az egyediség jegyében.

Fonal: Drops Kid-Silk (41 Power)

Lana Gatto VIP (Navy és 14393 szín)

Lana Gatto Silk Mohair (6036)

Lana Gatto Silk Mohair Lux (6035)

Tű: 3,25 és 3,5 mm

Fonalszükséglet: 51 gramm (281 méter)

Minta: saját

Adj esélyt!

Megláttam a neten, hogy valaki DK vastagságú fonalból készített zoknit. Eddig eszembe se jutott fingering vastagságnál túlmenni, de ha zokni, akkor nem lehet elég meleg. Kíváncsi voltam, mit lehet belőle kihozni. Arról nem is beszélve, hogy közelgett a lejárata a zoknis pályázatnak. Ebből pedig nyilvánvalóan kevesebb sor kell, hamarabb megvan. 

Az előző zokni után egyértelmű volt, hogy tiszta sima lesz. Így legalább érvényesülni tudnak a kézzel festett fonal színei. 

A szemszámot és a sorok számát egyszerű matekolással kalkuláltam ki az előző zokni alapján. Nem kísérleteztem. Szerencsére nem is volt bontásra, újbóli és újbóli nekikezdésre szükség a rosszul megválasztott szem- vagy sorok száma miatt. 

Viszont az első zokninál több szemet szedtem fel a sarok két oldalán, mert így adta a helyzet, így lett szép. Innentől azért borult az eredeti terv és gondolkozni, cselezni kellett. Többet kellett fogyasztani... Minimálisan eltér a nagykönyvben leírtnál a zokni képe. Nem bontottam. Utána pedig a párjánál rekonstruálni kellett a hibát. :)

Fonal: KicsiKató sport socks Titkos kert

Tű: 2,75 mm

Fonalszükséglet: 61 gramm (170,8 méter)