No... végül, ahogy szokás, íme egy év végi összegző. Hiszen valami véget ért és a szíve mélyén mindenki reméli, hogy jobb jön vagy legalább olyan, mint amit már túléltünk. Mint ahogy írtam, nagyon megterhelő volt ez az év. Nem akartam további kötöttségeket. Persze ez most rébusznak tűnik... de talán mindenkinek jobb, hogy nem tudja a piszkos részleteket. Hisz' akkor szó bent szakad... tapasztaltam...
Annak ellenére, hogy nem az enyém a legmozgalmasabb blog, érdekes dolgot tapasztaltam. Nem tudom milyen magatartással, de sikerült pár hónapra szereznem egy olyan embert aki pár hónapi igyekezett szétbombázni a vulgáris megjegyzéseivel a blogot. Egyik másik blogon se láttam hasonlót. Gondolkoztam, hogy hasonló stílusban elküldöm melegebb éghajlatra, de nem akartam felvenni vele a kesztyűt. Ahhoz ráadásul nagyon nagy fantázia kell, hogy bemásolgassa napról-napra ugyanazt a hozzászólást... Végül csak megunta, hogy amikor odáig jutottam töröltem szorgalmasan őket.
Volt másik jelenség is: egy német oldal a képeimmel, félig a magyar feliratokkal, félig németül eladásra (!) kínálja az alkotásaimat. Ami kiváltképpen azért idegesítő, mert nem értem mi van, nem értek németül. Egyelőre nem foglalkoztam a dologgal. Tényleg megfontolandó a vízjel!
Aztán persze láttam alkotásaimat a pinteresten is. Ez örömmel töltött el.
Nem kívánok fényképkavalkádot betenni, talán túl lusta vagyok hozzá. Ami meghatározó volt, az a több színnel való kötés. Próbálgatom tehát a norvégot, amiről azt hittem, hogy sose tudom megcsinálni.
Továbbra se vettem részt tesztkötésen. Egy alkalom lett volna hozzá, de nem akartam derékmelegítőt. Azt hiszem az ilyen dolgokhoz, a kötöttségekhez, túl izgága vagyok.
Amit még sose gondoltam volna, zoknit kötöttem. Többet is! Szeretem őket hordani.
Saját minta, elképzelés után is kötöttem felsőt. Méghozzá nem raglán ujjút:
Kötöttem minta alapján is nem raglán ujjút:
Csak újabban kezdek ráérezni az amigurumi készítés ízére. A legkedvesebb darabom:
Nagyon szeretem nézegetni a kézműves blogokat. Főleg azokat, melyek írói új dolgokkal állnak elő, számomra szokatlanabbakkal. Bizony, ha olyanom van, visszalapozok bennük és nézelődök. :)
Különösen szeretem a kötős blogokat (hiszen a hímzés, x-szem engem nem vonz, csak elképzelésem van és hüledezek, hogy az mennyi munka, de elképzelni se tudom, hogy én heteken át csináljak egy-egy tenyérnyi darabot. Mindazonáltal pont ezért elismerésem nekik, viszont ötletet meríteni ott nem tudok. "Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja.")
Például ma is néztem egyet és már a látvány elröpített a szürkeségből. Már ez is színesebbé teszi a napom. :) Jó, hogy sok ügyes ember van! Egy fáradt nap után jó megnézni, hogy más mit csinál, egyáltalán mik léteznek, másokat mi mozgat meg. Ez egy-egy gyors utazás az ország más szegletébe, más gondolatvilágába, hangulatába. Olyan, mint ha vendégségben lennék. Egy értelmes felhasználása az internetnek!
Én azt vallom, hogy persze jólesnek az elismerő szavak, de végső soron az a legjobb a blogvezetésben, hogy egy helyen van minden. A saját blogom visszanézése alatt hangulatok, események jönnek vissza. Olykor rácsodálkozok, hogy "jé, ez is volt", visszakereshetek egy-egy minta vagy fonal után. Egy lenyomat az egyéniségemből, fantáziámból.
Mire egy-egy darab megszületik, napok-hetek-hónapok telnek el. Ez nem az a műfaj, ahol minden napra, minden hétre jut egy-egy nagyszerű kép, ötlet. Sajnos idő kell hozzá. Bármennyire is szeretnénk szívünk szerint pörgetni a blogot, nem úgy megy, mint más témákban. Én nem vagyok következetes fázisfotók közzétételében sem és hasznos trükköket se teszek közzé egyéni bejegyzésben. Viszont szívesen olvasok ilyesmiket.
Amit 2021-ben meg akarok tanulni, valósítani:
- mozaik kötés,
- mozaik horgolás,
- fair isle kötésben elmerülés,
- kétoldalas kötés,
- a szokásos: előre dolgozni a karácsonyi időszakra (ez maradéktalanul eddig nem valósult meg).
Eddig sokszor mondtam, hogy nem veszek több fonalat, de már valóban van olyan sokféle, amiből lehet válogatni. Szóval NEM veszek fonalat, kivéve, hogy ha felsőt akarok kötni, horgolni, mert arra még csak mennyiségben sem vagyok felkészülve. Mindig óvatos duhaj voltam és csak pár darabokat rendeltem.
Mindenkinek kiegyensúlyozott, egészséges évet kívánok!
