Horgolt táska

Ez egy igazán gyors, idegnyugtató és önbizalom növelő darab. A horgolás része nagyon gyorsan megvan. Már jó ideje tartogattam ezt a fonalat és alapot. Talán féltem is tőle kicsit, pedig már megvolt a minta, sőt az apróbb részleteket is kigondoltam (félig fém lánc, a többi horgolva). Igazából a "szája" nem volt meg fejben, az később alakult ki. Meg a varrást húztam-halasztottam egy kicsit.

Jó alapanyagokból jó eséllyel szépet lehet alkotni. Teljesen el voltam ájulva tőle, hogy milyen szépen alakul a minta. Ekkora méretnél és ilyen vastagságnál nem nehéz gyorsan haladni. Külön szép, hogy a fonal fonásánál fogva olyan hatása van, mint ha kis apró pöttyök lennének rajta, illetve van egy elegáns fénye. A minta fonott hatást kelt. 

Nem vagyok a nagy táskák híve. Nekem maximálisan elég, ha beleférnek az okmányaim, a pénztárcám, szatyor, kulcscsomó, telefon, toll, bérlet, zsebkendő, meg ami épp kell. A nagyobb méretű táskákból csoda dolgok tudnak előkerülni, ha nem rendszeresen selejtez az ember lánya.

Az oldalán kis fémből készült felirat; "Handmade"

Ez a méret kielégíti az igényeimet. Készítettem belülre rávarrt zsebet, zippzáros zsebet. Ezek elnyelik a telefont, a bérletet, csináltam karabinert a kulcscsomónak/szatyornak. A felső zippzárra egy egyedi megoldás született, mivel azelőtt - talán meggondolatlanul, talán nem, most se tudom - összevarrtam felül két oldalt, csökkentve ezzel a bőségén. Arra akkor nem gondoltam, hogy a zippzár varrás így hogy lesz. De annak ellenére - még ha nem is 100%-osan - megugrottam az akadályt. Ívesen belevarrtam a zippzárt az anyagba, ahelyett, hogy varrtam volna a végére egy kis anyagot, hogy a kocsi ne csússzon le. (Első ránézésre és volt, aki meg is jegyezte: "Húúú, szét fog nyílni a zippzár." és még én mielőtt megszólalhattam volna, volt aki közbeszólt: "Nem fog, belevarrta az anyagba.") A bélést pedig mindenestül felvarrtam a horgolás belső széléhez. (Ez még kíván megerősítést.) Az áthajtható pánt mágneskapoccsal záródik. (Ezt is legközelebb bélésfelvarrást előtt kell csinálni.) Direkt nem készítettem széles pántot, hogy ne takarja el a főrész mintáját.

Fonal: Pasakli Therapy

Tű: 6 mm és 7 mm

Minta: búzaszem és hátsó szembe öltött rövidpálca,

pánt: e videó alapján

Fotózáskor egészen megfeledkeztem a pántról. Az a furcsán kanyarodó valami az első két képen a pánt horgolással készült közepe. Alul fémlánc van és karabinerrel lehet felcsatolni a táskára.

A felül lévő anyag ebből az általam festett anyagból lett szabva. A bélés fő része turkálós.

Amit még szoktak kérdezni; nincs semmivel keményítve. A fonaltól és a hozzá mérten vékony tűtől van tartása.

Cukorkatartó

Bár megizmosítanak ezek a zsinórfonalak, sikerélménnyel gazdagítanak és valami boldogságféle száll meg pár órára, fél napra, kis elégedettség, hogy képes vagyok rá.

Ez maradék fonalból készült. A "fő mű" még kidolgozás alatt. Nem ennek indult, hanem békának. (Egyszer láttam egy lógó nyelvű békát. A tetején a két szeme, az alsóból lógott ki egy tekintélyes méretű nyelv.) Ahhoz azonban nem volt elég a fonal.

Talán az első olyan munkám amivel maradéktalanul elégedett vagyok a "tároló" kategóriában. Itt még nekem is nehéz megtalálni a csatlakozást, szép kívül-belül. A tetején belül még kis peremet is készítettem. Az eldolgozáshoz tűt, cérnát, öngyújtót használtam. Mivel műszálas, ezért lehet olvasztani, de csak óvatosan.

Szép a fonal színe. (Olyan "én színem".) Elegánssá teszi a fénye. Most a kedvenc munkám. Pont a fénye miatt nem ment a fotózás. Talán az első kép adja vissza a valódi színét. Már nem tudom, mi volt a fantázianeve a fonalnak, de én világos kekinek mondanám vagy olívazöldnek.

Fonal: Pasakli Therapy

Fonalszükséglet: fél guriga

Tű: 6 mm
Méret: 13 cm átmérőjű

Happy Birthday!

A cél egy születésnapi ajándék elkészítése és a pólófonalak felhasználása. Ez utóbbi úgy, hogy a színek harmóniában legyenek nem is olyan könnyű. Főleg, ha juszt se tervezek több vásárlást.

Eredetileg ez olyan szőnyeg lett volna, mint a múltkori, de először a színekkel gyűlt meg a bajom (pláne, hogy még van egy tartóka, amit meg akarok valósítani és az arra vásárolt fonalat lehetőleg nem akarom másra használni), azután mikor már a színek megvoltak, nem volt elég a kagylómintára. Jó legyen, egyráhajtásos pálca. Már körbe értem volna, amikor elfogyott a fonal. Mindössze hat pálca és három láncszem választott el. Lebontottam. Mély sóhaj. Legyen félpálca. Így lett meg ez a végeredmény.

Mire elvarrogattam a hátulján a szálakat, ki is hevertem a sok variálást. Megbékéltem. Főleg azért mert ez a színátmenetes kékes szürke és a sötét bordó nagyon jól állnak egymásnak. Illetve mindenféle hullám nélkül, ez az egyenes szél letisztult, egyszerű, de mégis mutatós.

Fonal: Welcome Yarn (fekete virágos)
Bobbiny (szilva)

Panka pólófonala (púder, sötét szürke)

Pólófonalazz (kékes szürke, bordó)

Tű: 10 mm

Uppsz! Elfelejtettem lemérni. Már szépen felgurítottam és hozzá illő szalagot is találtam. Kb. akkora, mint az anyák napjára készült. Az 48*66 cm volt.

Ha már műanyagmentes július; nekem egyébként is bejön az egyszerű csomagolás. Így nincs műanyag szemét a kukában két perc múlva, de nincs jobb napokat látott, összegyűrt, az ünnepben szintén csak tiszavirág életű drága papír. Egyszerű, de nagyszerű a szalag. Eltehető későbbi időkre, hogy majd később újra bevetésre kerüljön.

Napsugaras felső

Bár rekord idő alatt lett kész, ilyet soha többé. Összesen 11,5 deka fonal van benne, könnyed, bőrbarát, de magán a horgoláson, főleg az eleje-hátulja összehozásán az izzadtságszag érződik. 

Nem gondoltam bele, hogy az, hogy a háta hagyományosan vízszintes sorokkal készül, míg az eleje vállából indulva kört formázva, az azt is eredményezi, hogy a nyúlási irányuk nem egyforma. Elsőként a háta készült el. Olyan rugalmas lett a horgolás, hogy lehetett mindenfelé nyújtani. Ha erre húzom szélesebb, ha arra, akkor hosszabb. Így igazítson hozzá egy mellső részt az ember. Az elejének horgolásánál nem is a napsugár okozta a nehézséget, meg egy idő után a szaporításokat saját belátásom szerint alakítottam, hanem pont az, hogy a szélessége mekkora legyen.

A fonalat nagyon rég szereztem be, közvetlenül azután, hogy elsőként egy halom pamutfonalat vettem. (Mindenki azt mondta, hogy az mindenre jó. Az állítás hamis.) Ennek leírás alapján - gyakorlatlanság híján - nem igazán voltam tisztában a vastagságával. Így a puha és üdítő színű gombolyagok mentek is azonnal raktározásra. Most meg ahogy megláttam ezt a felsőt, tudtam, hogy csakis ebből készülhet. Alighanem ennyire rikító lime színű fonalat manapság már nem is vásárolnék. Muszáj volt beledolgozni és nem csak azért, mert a több verzióban látott felsők közül az tetszett, amely két színből készült és ezáltal kiemelte a sorok egymásra épülését, hanem azért is, mert láttam, hogy nem lesz elég a sötét rózsaszín. Végig számolgattam egy pontos kis mérleg segítségével, hogy mennyi zöldet kell beledolgoznom, hogy a rózsaszín elég legyen. (A színek pontos fantázianeve még a címkéjükön se szerepel.)

A hátát nagyon könnyű elkészíteni és remek a háta ujja szaporításának rajzos mintája, a nyaka úgyszintén. Hellyel-közzel a napsugár minta is jó, én csak a láncszemek számát sokalltam olykor. Az eleje nyaka ívének egyenletes kialakításáért nekem jár elismerés, az már más kérdés, hogy nem akartam ekkorát. Az eleje hosszának elszúrásáért is én vagyok felelős. Igazából én már csak akkor láttam teljes bizonyossággal, hogy gond van, amikor a vállait összevarrtam és ekkor derült fény arra, hogy a háta a súlyánál fogva jobban nyúlik. Kapott még három sort az eleje. Na ekkor éreztem úgy, hogy csak kókányolok-kókányolok. Hol az alján, hol az oldalai összedolgozásánál. Az ujja is egyedi mintát követelt, pontosabban azt, hogy belátásom szerint jól alakítsam ki a méretét. Ha még az ívhez hiányzik szélességre egy kicsi, akkor vegyem számításba azt is, hogy a vissza sor is emel a magasságán.

Két hét alatt készült el. A végével már igyekeztem, mert nem szerettem volna tovább húzni. Éreztem, ha abbahagyom ezt bizony ott eszi meg a fene. Cserébe azonban egy igazán puha, szellős, jó tapintású felsőt kaptam. Igazából azért fogtam bele, hogy lássam, létezik-e, tudok-e egy igazán könnyed, könnyű nyári felsőt készíteni. Lehet!

Ez az alá vékony trikót igénylő fajta. Nem melegít sokat, de díszít. Tehát van ebből is egy darabom, de se a ruhatáram nem igényel többet, se én. :)

Jut eszembe ez az első saját készítésű horgolt felsőm. Maradt még kb. tíz méter rózsaszín fonal az 1200 méterből. Számításba véve azt, hogy dupla szállal csináltam, igencsak beosztottam.

Fonal: Szitakötő (a régi Barkától)

Anyagszükséglet: 11,5 dkg

Tű: 3 mm

Minta: Innen