Rosebud scrubby

Még tavaly megvettem a fonalat. A leírás szerint egy hosszú csíkot kell kötni, melynek egyik vége kicsit keskenyebb, mint a másik. Ezt követően lazán fel kell tekerni és pár öltéssel az alját összevarrni. 

Gyors és egyszerű projektnek tűnik, de engem "nyugtalanított" a feltekerni és összevarrni rész. Hiszen ezen múlik a külseje. Nekem kell a formáját meghatározni, hiszen hiába van jól megkötve, ezen áll vagy bukik.

 

Először próbáltam újítani és rossz irányba tereltem magamat. Jóval több szemet vettem fel, mert az elnevezés alapján a végeredmény kicsi. Gondoltam, ha már csinálom, legyen normál méretű. Azután rájöttem, hogy nem oldalra, hanem felfelé (is) kell terjeszkedni, ha nagyobbat akarok. Így az előírt 72 szem helyett 90 szemet szedtem fel és kettővel több sort kötöttem az elején. Ezt követően több lépcsőben láncoltam le.

Két motring állt rendelkezésemre, ebből a szerkezetében érdekes és kicsit érdes, teljesen akril fonalból. Szerintem nagyon tetszetős a látványa.

A fürdőrózsára csináltam akasztót, amibe egyúttal a kézfejünket belebújtathatjuk és így pont a tenyerünkben helyezkedik el a rózsa. 

 

Fonal: Red Heart Scrubby (Glacier, Duckie)

Tű: 4,5 mm

Minta: Small Rosebud Scrubby

Kell ott fenn egy ország... III.

Sajnos idén történt egy váratlan, meglepő és maróan fájdalmas haláleset... Szeretlek! Nagyon hiányzol!

Kell ott fenn egy ország... II.

A harmadik szalma koszorút nem öltöztettem fel tujával. Igyekeztem gazdagon díszíteni.

Elég jól gazdálkodtam a hozzávalókkal. Kevés "törmelék", kidobni való lett. Jó lehet virágboltban dolgozni. Megnyugtató a zöldek; a tuja, a fenyő, a borostyán illata.

Kell ott fenn egy ország... I.

Nyolc éve csinálok koszorúkat, de most először nem kaptam mohás alapot. Korábban se mindig arra készítettem, de rájöttem, hogy nekem az a legszimpatikusabb. Visszafogottan színes, természetes és már eleve fel van öltöztetve az alap. Megkedveltem. Nagy magabiztosan beballagtam a kertészetbe, ahol közölték, hogy "Nincs!" és ahogy kiderült nem is volt. A nagyker két hónapra ígérte és így már nem is kérték. 

A hobbiboltban volt tuja alap. Fel is lelkesültem, de 1200 Ft-os darabáron volt. Én meg nem adok érte annyit. Saját kezűleg vontam be két alapot tujával.

ZokniKal

Körülbelül egy hónapja vettem a bátorságot és rákérdeztem, hogy mit jelent a Cal. Sokszor láttam már ezt a kifejezést és mivel mindenki olyan egyértelműen használta, számomra ez azt sugallta, hogy illet volna tudnom. Valami olyasmit jelent, hogy közös horgolás, így a Kal közös kötés. (Angol rövidítések.)

 

Ebben az esetben nem is igazán közös kötés. Nem adott a minta, mégcsak nem is a végén tudja meg az ember, hogy mi lesz belőle. A feladat annyi, hogy hónap végéig kötni kell egy pár zoknit a kiíró fonalából, aminek minimum 50 grammnak kell lennie.

 

Jó sokáig húztam, mert még hónap elején belekezdtem, de most már sok volt a zokniból az utóbbi időben. Hétvégén lett kész. Talán nem kellett volna kétszer ugyanazt a mintát kötnöm. Viszont a sima-fordított váltakozással elég mutatós és egyszerű a zokni. Na az persze nem jutott eszembe, hogy a talpát teljesen feleslegesen készítem mintásra. :O

 

 Fonal: KicsiKató Aquamarine, Dolores

Tű: 2 mm

Fonalszükséglet: 57 gramm

Minta: Hermione (Dreams in Fiber)

Marieke

                              - Édesanyám, hogyan viseljem el a fájdalmat?

- A kezeiddel kedvesem. Ha az elméddel próbálod meg, akkor a kín még erősebb lesz.

- A kezeimmel?

- Igen, igen. A kezünk a lelkünk antennája. Ha varrásra, főzésre, festésre, a föld érintésére használod őket, vagy ahogy a földbe fúrod őket, a gondoskodás jelzéseit küldik a legbensőbb lényedhez és a lelked megnyugszik. Így nem kell több fájdalmat keltenie, hogy odafigyelj rá.

- Tényleg olyan fontosak a kezek?

- Igen, lányom. Gondolj a csecsemőkre: az érintés útján ismerkednek meg a világgal. Amikor öreg kezekre tekintesz, többet mondanak el tulajdonosukról, mint bármely más testrésze. Minden, amit kézzel készítünk, szívből készül, mert a kezünk és a szívünk egységben vannak.

- A kezeim.... még nem használtam őket ilyesmire!

- Kezdd el használni őket Lányom, kezdj el alkotni velük és minden átalakul benned. A fájdalom nem fog eltűnni, de a legszebb műalkotássá válik és onnantól kezdve nem fog fájdalmat okozni. Mégpedig azért, mert képes leszel megalkotni a saját, legbensőbb lényedet.

 

Valahogy így... Próbálok túlélésre játszani, megtalálni ami kikapcsol, szórakoztat, leköt.

Ezeket a fonalakat még tavaly rendeltem. Már akkor kacérkodtam ezzel a mintával, de éreztem, hogy nagy falat nekem. Még azt is fontolgattam, hogy készítek egy férfi és egy női változatot. Ha sikerül az első, rendelek még fonalat. Erre már nem kerül sor.

 

A fonal álomkategória. Imádtam. Csodák-csodájára az anyag alakult a kezeim között. Merőben izgalmas volt, hogy nem vacakolós állandóan bontós volt. Kb. a feléig nagyon koncentrált voltam, azután kifulladtam. Vétettem mintában, kötésben egyaránt. 

 

A szálvezetésben összesen három módot próbáltam ki. Mindvégig két ujjamon - bal és jobb kéz - vezettem a szálakat. Az első okozta a legszebb kötésképet, viszont belemacskásodtam a fonalba. A második után egyes szemek nem jól álltak. Grrr! Nem is tudom hogy lehet. A harmadik egy középutas megoldás. 

 

Totálisan kifulladtam a végére. Míg az elején "ezt nem hiszem, hogy én csináltam", a végén "legyen már készen végre". Vannak benne apróbb hibák, de örömmel fogom hordani. Mesepuha fonal. Először csináltam ilyen széles patentot. Kötni unalmas, viszont megérte, mert biztonságot nyújtóan puha és vastag, védi a homlokot, fület.

 

Amit még csiszolni kell az a sor/kör kezdés-végzésénél a minta alakulása. Láttam az enyémnél rosszabb megoldást is, persze az enyém se tökéletes. (Már ha létezik olyan, mert jelen pillanatban nem tudom elképzelni. A problémám az eltolódás. Kétféleképpen próbáltam. Az elsőnél nem négy-négy szemek jöttek ki, viszont egy szintben volt a minta. A másodiknál négy-négy szemmel, de a találkozásnál - mivel a körbehaladás miatt a sor vége gyakorlatilag egy sorral feljebb van - a minta utolsó szeme(i) feljebb ugrottak.)

Nem akartam többet várni a közzététellel. Már egy ideje várok a megfelelő pompomra. Mustár színűt szeretnék.

Fonal: Rowan Alpaca Soft Dk (214 és 220-as színek)

Anyagszükséglet: 6 dkg

Tű: 4 mm 

Minta: Marieke (Anna Dervout)

Rám köhögött...

Újabb maszk. Rég transzferáltam. Meglepetésemre zökkenőmentesen ment. Mivel az illóolaj nem hoz koromfekete végeredményt, ezért az volt a terv, hogy textilfilccel átrajzolom. Tragédia lett. Nem tudom, hogy függ-e a filc minőségétől. A legolcsóbb filcet választottam, ami 300 Ft, nem tudom, hogy az 1300 Ft-os mit tud. Az anyag szövetszálai a tintát tovább futtatták az anyagon. 

A szabásminta a lehető legegyszerűbb; ez. Keskeny arcúaknak szélességre elég kisebb és az oldalán kisebb. 

 A belső részén a háttérben látható ibolyás anyag van.

Maszk szemüveghez

Tegnap szembesültem vele, hogy a szemüvegesek milyen megpróbáltatásokon mennek keresztül maszk viselése közben.

A videó ígérete szerint nem fog párásodni a szemüveg, ha ilyen maszkot viselnek. Nem tudom tényleg valós-e az állítás. Elkészítettem. Szép, tetszetős és még a varrás is szépre sikeredett.

A rossz fonalválasztás

Nincs mit szépíteni. Olykor mellényúl az ember. Főleg, ha hasonló összetételű fonallal még nem volt dolga. Ez történt velem a bordó zokni elkészítésekor. Kontrasztnak nem egy gyapjú-nylon összetételű fonalat választottam, hanem egy gyapjú-selyem tartalmút. Gondoltam, úgy is kevés benne a selyem, mindössze 25%, bírni fogja ez. Nem így lett. Pár használat után nemezelődött. 

Mivel a zokni egyébként jól illeszkedik a lábamra a megmentésében gondolkoztam. Melynek első lépése:

Leskalpoltam a zokni elejét. Az elképzelés az volt, hogy a szemeket felszedem és azok fogyasztásával érem el a megfelelő nagyságot. Logikus, hogy amilyen ütemben szaporítottam (mivel orránál kezdtem), most pont olyan ütemben kell fogyasztani. Ugyanez a saroknál. A szárát meghagytam, mert az nagyon jól sikerült és az kevésbé van kitéve terhelésnek.

Jobb oldalt az eredeti, bal oldalt az új:

Oldalról:

 

 

Az új sarokrész:

Három technikát igényel:

1. Szemek felszedése
   
2. Afterthough heel és
3. Kitchener stitch

Szemek felszedése:

 

Az első egyszerűnek hangzik, de lényeges lépés. Nem szabad belevágni a leendő munkaterületbe. Tapasztalatom szerint eleve célszerű még ép állapotban tűre felszedni a szemeket és csak utána vágni a tű közelében. Így könnyebben elkerülhető a szem leszaladása vagy az hogy belevágunk. (Nekem sikerült mind a kettő.) 

A szemek felszedése 17. perc körül.

 

Afterthough heel:

 

Videó, a 30. perctől 

 

(A videót egyébként érdemes végig nézni. A zoknit teljes hosszban megköti először. Gyakorlatilag egy orránál zárt csövet köt és utólag alakítja ki a sarkát.)

 

Viszonylag egyszerű technika és a fogyasztás megoldását takarja a név (illetve szószerint, hogy utólagos megoldás, de természetesen készíthetjük eleve ilyenre, sőt megfontolandó!). A szemek szintén két részre - talp és felső rész - osztva vannak egy-egy tűn. 

• egy szem leköt, 
• egy balra dőlő fogyasztás, 
• sima szemek, mikor már csak három szem marad 
• jobbra dőlő fogyasztás
• egy szem leköt

A másik oldalon is ugyanígy. Körbe haladunk.

Egy idő után a fogyasztások hatására már csak a kezdeti szemszám 1/3-a van a tűkön. Ekkor jön a 

Kithener stitch:

Ezt inkább látni kell. Arra az elgondolásra, annak megfigyelésére alapul ahogy a sima szemek állnak a tűn a kötéskép alapján. Varrótűvel összedolgozzuk a két oldalt. Két tű van szemben, egyik felőlünk. A kezdeti lépést kivéve mindig a tűk két-két szemén dolgozunk. Először a felőlünk lévő tűn, majd a tőlünk távolabb lévőn:

•  első szembe balról jobbra, második szembe jobbról balra szúr (első tűn)
  
•  első szembe jobbról balra, második szembe balról jobbra szúr (második, távolabbi tűn)

Ezt a két lépést ismételgetjük míg el nem fogynak a szemek. A videó róla.

Az összes közül az első lépés, a vágás és a szemfelszedés az amin igazán elcsúszhat a dolog. Persze onnan is menthető; anyagba belevágás esetén sor visszabontásával (főleg ha engedi a zokni hossza), lecsúszott szem esetén egy horgolótű lehet segítségünkre. Mindenesetre ezt a műveletet nyugodt körülmények között kell végrehajtani és nem elég rá nyugodt két perc.

Sarkallatos kérdés

 A zokni kötés hálás dolog. Gyorsan kész van. Meleg, használható ruhadarabot ad, melynek készítése sikerélménnyel tölt el. 

Az igazi technikai kérdés a sarok elkészítése, hiszen a szára patent, a lábujjnál pedig fogyasztani (ha fentről haladunk lefelé) vagy szaporítani kell (ha fordított irányból indítunk). Előbb-utóbb erre mindenkinek meglesz a bevált szaporítási módszere. A szára, lábfeje pedig minta kérdése, de lehet nyugodtan harisnyakötés is.

Viszont a sarok... Eddig háromfélét próbáltam ki. A fish lips kiss heel az amit sokan alkalmaznak és talán a legjobban bevált. A bokacsont mérvadó viszonyítási pont. Ha az orr felől haladunk kb. addig kell kötni az adott mintával és utána jön a sarokrész. Ha a szár felől haladunk, könnyebb dolgunk van, mert a sarok elkezdése nem a talp hosszát befolyásolja, hanem a szár hosszát. 

Ez a fajta sarok egy csókos halszájra hasonlít és pont emiatt nem mutat besimulóan, homogénen a zokni látványába. A csonttól a sarokig lévő egyenes beljebb helyezkedik el a többihez képest.

Van pár technikai fogás, melyet a kötés során alkalmazok. Annak ellenére, hogy ezek általában egy-egy technikán belül ismétlődő mozzanatok, két alkalmazása között elfelejtem őket, ezért jegyzetek alapján dolgozok, melyre ránézve felelevenednek a dolgok. Igen ám, de korrektnek, érthetőnek kell lenni a silabusznak. Olykor azt hiszem, hogy precízen feljegyeztem és később jövök rá, hogy mégse érthető, illetve, mint ahogy ennek a zokninak a készítésénél is történt, a jegyzet jó csak én nem megfelelően értelmeztem. Így jött létre ez:

 A jegyzet: 

A jelmagyarázat a lap alján található. A mintát a jobb alsó sarokból kezdünk és a talp felőli részen dolgozunk az összes szemszám fele van a kötőtűn. A másik tűn lévő szemeket - tehát a felső rész felőlieket - félretesszük.

A sarok felének elkészítése:

Oda-vissza sorokkal haladunk.  

1. A szemszámok utolsó előttijénel alkalmazzuk a twin stitch (ekkor sima oldalon vagyunk). A sima twin stitch. 
2. Megfordulunk (ekkor fordítottat kötünk) és itt is a fordított előtti szemnél alkalmazzunk a technikát, amely fordított szemnél ez. 
3. Fordulás - sima oldal - és a már meglévő twin stitch szem előtt kötjük a következő twin stitch szemet.

Tesszük ezt - a fordulást, szemduplázást - addig, amíg középen az eredeti szemek 1/3-a van. (Ha például a teljes szemszám 56 szem, annak a fele 28. Ezen a talp felé eső részen dolgozunk. Itt a szemszámok úgy néznek ki, hogy 1 szimpla szem - 9 twin stitch - 8 szimpla szem - 9 twin stitch - 1 szimpla szem.) Úgy néz ki a munkánk, mint egy trapéz. (Ábra alsó fele.)

 

A sarok középső része, átmenet:

No ezen a ponton zavarodtam bele és másképp csináltam, mint a fenti ábrán található. A fenti ábrán továbbra is a bekeretezett, talp felőli szemekkel dolgozunk.

1. Elmegyünk a széléig és az ott található immáron egy szimpla szemet duplázzunk meg, 
2. fordulunk, ismét a szélén található szimpla szem duplázódik fordítottan, 
3. fordulunk és ott kezdjük meg a sarok másik felének megalkotását...

 A fenti leírás a klasszikus megoldás. Én ehelyett ezt csináltam:

Az utolsó fordítottam duplázott szem után megfordultam és 

1. lekötöttem a sarok középső szemeit, 
2. összekötöttem a duplázott szemeket, 
3. a szélső szemet megdupláztam, 
4. körbehaladtam a teljes szemszámon (tehát az addig félretett kötőtűn lévőkön is), 
5. visszaérkeztem a talp első, addig nem duplázott szeméhez, azt megdupláztam, 
6. összekötöttem a dupla szemeket,
7. lekötöttem a sarok középső szemeit.
   

Azáltal, hogy körbehaladtam csökkentettem az éles határvonalat a talp megnövekedett, felhalmazódott kötése és a felső rész között. Mivel a duplázott sorokat nem választják el szimpla sorok egymástól, ezáltal a kötésképen a szimpla sorok nem esnek beljebb és nem olyan a látszat, mint ha két ajak találkozásánál lenne. Tehát jobban kisimul, homogénebb, kiterítve tetszetősebb. A talp legkritikusabb pontja, hogy van-e lyuk a sarokrész felett a boka két oldalán a kötésben. Mivel körbe is haladtam egy sort, ennek esélye csökken.

A sarok másik fele:

Az eljárás hasonló az elsőként ismertetetthez, csak fordított trapénznak fog kinézni (ha leterítenénk). Ugyanazokon a szemeken dolgozunk, tehát a talp középső 1/3-nak szemeit háborítatlanul hagyjuk, ott nem duplázunk szemeket. Viszont a duplázásokkal kifelé haladunk, ezáltal soronként egyre nő a munka alatt lévő szemek száma. Mivel itt fordított a sorrend, nem lesznek egymás melletti duplázott szemek, hanem a duplázott szemet összekötjük és a következő szemet duplázzuk, majd megfordulunk.

Próbáltam érthetően leírni, de megmutatni sokkal egyszerűbb lenne. Az igazi, mindent világossá tevő videó.

Átváltozás

 Ilyenből:

 

ilyen

lett.

Bár azt mondtam, hogy soha többé maszkot, kivételt tettem. Hozott kendőből maszkok. Nem repestem, amikor megláttam az anyagot, mert tartás nélküli. Azért annyi szerencsém volt, hogy a gép vitte anélkül, hogy "bedarálta" volna az anyagot. Szóval boldogultam vele. 

Mivel az előzőek szabásmintáját már kidobtam, ezért a neten szembe jövő elsővel dolgoztam, amely ez.

Még egyszer mondom: Soha többé maszk varrást! :)