hasonló bejegyzések

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2019. január 11., péntek

Festés kávéval, teával

Komoly fogadalmaim vannak az új évre: Nem veszek semmit. (Pontosabban: Nem veszek anyagot, fonalat. Az egyéb dolgok pl.: kis díszítő gombok megengedettek.) Fogynia kell az itthoni készletnek, ürülni a helynek. Másrészt meg valamiért egykoron csak megvettem, még ha csak azért is, mert megtetszett, bele kell látnom valamit, hogy mire lesz jó.

Az ünnepekben leeresztettem, mint egy lufi. A nagyszabású tervekből nem lett semmi. Kézimunka terén is csak nézelődtem a neten és nagyon megtetszett ez-az amit eddig kerültem. (A konkrétumokról később.) Kis (50*80 cm-es) kézzel festett anyagokat nagyon drágán lehet vásárolni. Innen jött az ötlet, hogy van vagy száz éve vásárolt anyagom, ami alkalmas lehet a célra és nem sajnálom feláldozni kísérletezésre sem. Van lefőzött kávé, ami a kutyának se kell. Van itthon szintén ebbe a kategóriába tartozó olcsó, filteres tea. Idő van. Lelkesedés szintén. Így nosza!

A 2018-as év utolsó akciója:

Pár hasonló blogbejegyzés elolvasása után sem sokkal lettem okosabb. Van aki hideg kávéban, van aki melegben áztat, sőt forral. Valaki sütőben kisüt és óvva int az öblítéstől, valaki fűtőtesten. Az én célom egy foltos barnás vászon volt. Az árnyalatot nem tartottam olyan fontosnak. Ne legyen nagyon sötét, de olyan illúzióim nem is voltak, hogy az lesz. Mindenki azt írta, hogy tejeskávé színű lett.

Este fogtam
- egy főzet kávét,
- 3 db hibiszkuszos tea filtert,
- kb. 2 dl meggylevet,
- 3-4 dl vizet,
- kb. három marék kávészemet (ezek mind konyhai maradékok)
- vágtam a festésre szánt anyagokból négy darabot.

Mindezeket feltettem a tűzhelyre, forrás után elzártam és pihent másnap reggelig. Már akkor is látszott, hogy ez minden lesz, csak nem foltos. Kiöblítettem folyóvíz alatt két léről. Akkor gondoltam egyet és szamócás (valójában ez szerintem csak fantázianév, mert inkább hibiszkuszvirág és csipkebogyó őrlemény volt benne) darabos teát, beáztattam belőle egy keveset. Aztán fogtam egy tálcát egy anyagot ráterítettem rákanalaztam a darabkák felét, újabb anyag ráterítése következett, a tea másik fele és az akkora már általa megszínezett víz. A maradék kettő anyagot is ráterítettem. Állt így egy-másfél órát. Amíg készült a szilveszteri sütemény, vártak a sorukra. Ezt is öblítés követte.

Begyújtottam a sütőt és betettem az anyagokat. Itt rontottam el a tankönyvi festést, mert nem vártam meg, hogy "kisüljenek", kiszáradjanak. Csak erősen párologtak, amikor kivettem. Neki estem vasalóval. (Valójában tartottam attól, hogy egyrészt meg ne égjen az anyag, másrészt, ha szépen kisül, nem tudom rendesen kivasalni.)

Szumma-szummárum áradt a kávészag vasaláskor és bizony a vasaló talpán is nyomott hagyott, de íme ők:


Alul az eredeti szövet, felül a négy darab színezett. Az még a jövő zenéje, hogy varrva lesz belőlük vagy esetleg hímezve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...