Cekker

Olykor azt gondolom, hogy ez a kézimunkázás szenvedélybetegség. Néha extázist érzek a végeredmény miatt, leginkább ez rácsodálkozás, hogy annak a dolognak a kivitelezésére képes voltam.

Ennél a szatyornál nem egészen így volt. Könnyed vasárnap esti időtöltésnek szántam, mert éppen nem is volt ihletem és szeretek előre dolgozni a név- és szülinapi ajándékokon.

Már tavaly beszereztem a fonalat, de nem volt időm akkor rá, utána meg elmaradt. Eleve cekkerhez vettem, igaz kötötthöz, de nemrég az interneten szembe jövő jobban tetszett.

Az itt található leírás jó, a minta egyszerű. Ebből indultam ki, de mivel tudatosan kisebb tűt vettem elő - hogy a szatyor kevésbé nyúljon - szerintem a felső sorok ezért kisebbek lettek, illetve ami fő, nem tudtam, hogy a sok munkával lehorgolt sorokat az utolsó formát adó sorok mennyire fogják összehúzni. Féltem attól, hogy egy átláthatatlan káosz lesz az egész, a végeredmény pedig nagy beltartalmú, de annak ellenére kevésbé pakolható, mert a szájának nyílása lent van. Végül nem adtam esélyt ennek kipróbálásához, hanem négyzesítettem.

A fonal nagyon jó választásnak bizonyult, tényleg hasonló dolgokhoz teremtették. A címkéje szerint rusztikus hatást kelt, mely igaz is. Masszív, merev, de amellett nem túl érdes. Színválasztéka nem nagy skálán mozog. A szürke és barna árnyalatok közül ez az egyetlen (itthon kapható) színesebb. Elég hamar a rajongójává váltam. Ha ilyesmihez találták ki, akkor nagyon beletrafáltak! Ehhez nagyon jó és még számos dologhoz tudom elképzelni. Fel is mentem az internetre és megnéztem, más mihez használta, hátha jön valami jó ötlet. Például arctisztító koronghoz, bármitartóhoz, edényalátéthez szerintem kiválóan alkalmas. Meglepetésemre kötöttek belőle felsőket is. Hiába természetes anyagokból készült, azt nem tudnám elképzelni.

Mindig megcsodálom mások olyan fotóit, ami egy-egy részletet ad vissza, emel ki, hangulatot kelt. Ezt a fotót magamnak készítettem, mert nem is volt olyan könnyű "összerakni", hogy a kívánt hossz elérése után, amikor már újból felfelé haladtam, hogyan is néz ki, hogyan kapcsolódik az oldalához. Ez a fénykép már hasonlít egy pillanat megörökítéséhez és nem is tudom - annak ellenére, hogy lehetne élesebb - nekem tetszik.

Annak ellenére, hogy egy vasárnap kezdtem hozzá, mert "munka nélkül maradtam" és nem tudok már úgy leülni a tévé elé, hogy ne legyen a kezemben valami. (Elképzelni se tudom, hogy csak ülök és fekszek és csak nézem a tévét.) Azt gondoltam, hogy na ezzel gyorsan végzek, hiszen a videón is azt mondták, hogy nem kell kiméricskélni a Salamon csomóhoz felhúzott szálat és valóban megadtam magam a rusztikus hatásnak. Ha már ilyen a fonal, a munka is legyen olyan. Viszont a formájának variálása, a kísérletezés, a kevés idő miatt többszöri nekikezdéssel járt és a napok csak teltek. Így öt nap alatt lett készen.

Egy idő után azt is kigondoltam, hogy nem csak sima horgolt füle lesz, hanem kap egy fa kerek fület is. Így érzem utólag is teljesnek. Hanem tanulnom is kellett és ennek fonal is esett áldozatául; kicsi lett a szája és még ezen a merev fül is rontott, elvett belőle egy keveset. Viszont ezt már akkor nyugtáztam amikor a második fület varrtam hozzá. Szégyen vagy nem, mivel én atombiztosra szoktam varrogatni és így majdnem kilátástalan volt a kibontás, fogtam egy ollót... Utána vettem egy mély lélegzetet és visszabontottam.

A méreteit tekintve elégedett vagyok vele, ekkorára szántam. A teherbírásának felső határát nem akartam tesztelni. De belefér egy pár fős háztartás kis bevásárlása. Fél kiló kenyér, pár joghurt, felvágott, újság például.

Fonal: Drops Bomull-Lin 21-es szín

Tű: 3,5 mm

Fonalmennyiség: 9 dkg

Minta: innen