Csókos halszáj

A zoknik kísértenek. A felnőttkori kötéseim életre hívója egy karácsonyfadísz zokni volt. Ezzel kezdődött minden. Síkban köttetett. Aztán volt egy halvány próbálkozás titokzokni kötésére, amit eddig nem követett másik. Hordható az említett zokni, de vannak hibái.

Pár éve csatlakoztam a közösségi oldal egy csoportjához. Inkább csak a szememet legeltettem. Voltaképpen már évek óta játszottam a gondolattal, hogy zoknit készítek. Viszont nem tudtam eldönteni, hogy kell-e saját készítésű zokni nekem, hiszen lehet a boltban elfogadható áron kapni. Nem tudtam, hogy megéri-e az erőfeszítést. Elsősorban a technikai része érdekelt... és most éreztem elérkezettnek a pillanatot, hogy elképzeléseim alapján hozzákezdjek. Az idők folyamán már találkoztam különböző videókkal és egy-két kifejezést hallottam már.

Belefogtam saját kútfőből a magamra szedett információk alapján. Ami elbizonytalanított, hogy az én zoknim olyan idomtalannak ígérkezett. Reméltem, hogy csak a csavarás két oldalán található fordítottak miatt, de akkor se hasonlított azokhoz a szép zoknikhoz, melyeket a neten láttam. Írtam tehát ebbe a fórumba és igazából részletkérdések érdekeltek, hiszen még a fish kiss lips sarokkal is megbirkóztam videó alapján. Mit ne mondjak, lehet, hogy csak rosszkor voltam rossz helyen, de elég érdekes a csoport. Megragadta egy ember a lényeget és nehezményezte, hogy a formára igazítást blokkolásnak nevezem és valamely technikának az angol neve érdekel. (Azért hogy videót találjak hozzá, sajnos a témában elég kevés a magyar, de voltaképpen mindegy is, mert elsősorban nézem.) Emiatt már nem is csodálkoztam, hogy volt aki a fish kiss lips sarokmegoldást csókos halszájnak írta a nyugalom kedvéért. Volt egy zokni ami elég egyedi volt. Érdeklődtem, hogy saját minta vagy sem. Azt válaszolta, hogy saját becenév. (Ide illene egy csodálkozó tekintetű szmájl a megfogalmazás szépen elmosta a lényeget.) Nem sokkal azután egészen mást kerestem a pinteresten és belebotlottam a mintába. Hogy miért nem lehet kérésre kiírni honnan van, nem értem. A megvalósítás dicsősége úgy is az övé marad.

Én nem gondolnám, hogy úton útfélen a magyarságunkat kellene hangsúlyozni. A részemről egyértelmű, hogy az vagyok, sőt még a lakóhelyemhez is ragaszkodok... annak minden előnyével és hátrányával. A kötéssel is még gyermekkoromban találkoztam, amikor a legtöbb kötni tudó máshogy kötötte a simát és a fordítottat, mint most, mindenki lentről felfelé kötötte a felsőket elemeire szedve és a kötés elkészülte után összevarrta. A kötés technikájában akkor álltam át, amikor láttam, hogy úgy könnyebben fogok a mintaleírásokkal megbirkózni. Aztán jött a többi magától. Valamennyire tudok angolul és az angol nyelvű minták többségével egyre jobban elboldogulok. (Voltaképpen csak ebben hasznosítom a tudásomat.)

Visszakanyarodva: Sok "előképzettség", tanulmányozás, de sok-sok év rápihenés után megszületett az első zoknim. Sokszor próbáltam az első darabot és örömmel állapítottam meg, hogy azokban a hűvös napokban, amikor készült és a normál vékony zokni alatt hidegnek éreztem a lábujjaimat, igazi felüdülés volt beledugni a lábamat, hozzám idomult, puha és nem túl vastag, de meleg.

Elmondhatom, hogy a kettes tűkkel nehéz volt megbarátkoznom. Olyan mint ha fogpiszkálóval próbálkoztam volna. Ez egy három darabos szett, melynek tűjeinek középén kis, kb. 4 centis damilrész van. Akkurátusan ügyelni kell a szélső szemek szorosságára.

Tippek: lábfej, sarok
Fonal: KicsiKató Kerekerdő és Bíboros
Tű: 2 mm