Virágtartó

Előre levágott sodort makramé fonálból készült. Ez behatárolta, hogy hány csomót lehetett belőle csinálni. Szívem szerint három pár szirmot készítettem volna, de csak kettő futotta. Ajánlatos már az elején becsomózni a végeket, mert könnyen bomlik. Már ha úgy akarjuk, hogy a fonal sodrása végig látszódjon. Én végül kibontottam a három részből sodort szálakat. (Így még sose készítettem. Érdekes bodri külleme van.)

Ismét legnagyobb morfondírozást az alsó rész jelentette. Hogy be is férjen a cserép virág és jó helyre essenek is a csomók. Mivel összesen húsz szál volt, ez is behatárolta a lehetőségeket. Végül a legcélravezetőbbnek a hármas tagolását, és egy-egy részben több csomót választottam. Tapasztalatom szerint tíz, tizenhárom - tíz, tizenhárom centit hagyni kell a vége fölött és afölött. Persze ez nagyban függ attól, hogy mekkora cserepet szánunk bele. 

Ha több motívumot tervezünk, akkor motívum páronként fél métert még hozzá kell adni a levágandó négy méretekhez. Az egészhez - hogy ne azon múljon (elcsúszhat) - pár tíz centivel többet vágnék le.

Az általam készített virágtartó ügyeseknek és tapasztaltaknak kb. 3 órát vesz igénybe. Aki - hasonlóan hozzám vacillál az alját illetően, csomóz-bont, csomóz-bont - annak fél nap. A hosszabb, több motívumot tartalmazó is belefér egy napba. 

A fő motívum csomózása: innen

Anyagszükséglet: 

3 mm-es makramé sodort fonálból 10 * 4 méter, 1 * 1 méter (az aljának eldolgozásához), 1 * 0,5 méter (az akasztóhoz)

fadarab kb. 25 cm hosszú

Egyebek: olló, fűrész, csiszolópapír (vagy az utóbbi kettő helyett egy ügyes férfi), ragasztópisztoly (nem feltétlenül szükséges, a tetején lévő függesztéken lévő csomó fixálásához és stabilan a hátoldalon tartásához)