Kandúr

A valóságban én élénkebbnek látom a színét.

Kicsi kocsi újra száguld

A dísztárcsája metálfényű.

A pillangó

Jó reggelt!

A leg-legvékonyabb ecsettel, ecsetekkel. Arra jövök rá, hogy nagyon kevés festék is elég azokra a felületekre, ahol nem alapozok vagy nem egységes színű a felület. Néha még a tartóban (jaj, de jó, hogy egyszer csak úgy vettem) már majdnem megszáradt festék is elég. 

A szívemhez nőtt.

A színátmenet gyakorlása

Nehéz is ez a kavicsfestés, meg nem is. Kicsi a felület, ha egy vonal fél millivel arrébb van vagy vékonyabb/vastagabb, már más hatást kelt. Azt is gyakoroltatta, hogy mennyi festék kell ekkora felületre... hogy ne tocsogjon, ha közvetlenül az alapra nyomom a tubusból alapnak a színt. No meg a lila szín kialakítása. Azzal tisztában voltam, hogy melyik színekből keverhető ki, de arról csak ködös elképzelésem volt, hogy milyen arányokban.

A színátmenet meg alig látszik, mert utána jött a fekete. :) Monitoron nagyobb, mint a valóságban.

Ahol lámpa ég...

 

Cseresznye

 

Hátha szerencsét hoz

Ezt csak úgy összehoztam (mivel rendeltem olcsó pénzért festéket és kíváncsi voltam jó-e). Kicsit logikátlan, mert először azt gondoltam, hogy valami gyorsat. Aztán még fért, így lett egy háromlevelű lóhere. Ha most kezdeném, úgy csinálnám, hogy a levélen van a bogár. A festék egész jó.

A maradékokból

A legkisebb dísz

 

Sírdísz

 A ragasztópisztoly a végóráit éli. Szereztem mellette néhány harci sérülést.

Tél és tavasz

Láttam egy videót és kíváncsi voltam, hogy az az ecsetvonás mit eredményez. 20*10 cm az alap. Nem ártott volna egy alapozás neki. Jobb kavicsra festeni. Majd látjuk, hogy mi lesz a sorsa. Csak ki akartam próbálni.

Ráadás

 És egyelőre az utolsó kavics.

A másik oldalán:

Úgy igyekeztem mintát adni ennek a kavicsnak, hogy valami természethez közeli legyen. Képzeletem szerint vagy virágtövére vagy erkélyre virágok közé vagy párkányra kerül. Vidrák és nádastavon. Ahol nyugalom van és a béka a parton pihen. Élvezi a csendet.

És ha már témánál vagyunk, a házikó és az alma újragondolva. A ház új tetőt kapott. A ház a valóságban 3,5 cm. Az alma csak pontosítást, pár ecsetvonást, de jót tett neki: 

A csoportba feltettem. Érdekes kérdések, megjegyzések jöttek. (Hogy szalvétatechnikával készült-e, illetve milyen ecsettel. Csak úgy festettem. Utána néztem a google-ban, hogy milyen ecsettel készült. Képződjek.)

De ezennel tényleg elfogytak. Már matt lakkot is kaptak a maradók. Az mágnes, ami 30 cm hosszú és ragasztócsíkkal ellátott, nem vált be. Amikor feltettem a hűtőre, pár centit csúszott alább, szóval határeset a tartása. A ragasztócsíkról pedig leválik a kavics. Próbáltam ragasztópisztollyal rögzíteni, de az sem tartott. Így, hogy a teherbírásával is gond volt, beszereztem neodímium mágnest. Aki javasolta, kétfázisú ragasztóval szokta rögzíteni. Én ékszerragasztóval próbálkoztam, mivel az volt itthon. Mivel a kavics nem egyenletes vastagságú, ezért ügyelni kell arra, hogy a ragasztandó felület vízszintbe legyen, egyébként amíg nem köt meg a ragasztó elcsúszik rajta a mágnes. Ha nagyobb, kerülhet rá kettő is, az élei is vonzák egymást, de csak megfelelő oldalon, amit nem árt előre kipróbálni, nehogy akkor derüljön ki, amikor már ragasztós, hogy éppen abban a variációban taszítják egymást. Az ékszerragasztó is megfelel a célra, bevált.

A kitartás kihívása

Ahogy ezt már említettem tavaly kezdtem el. Alulról hónaljig jutottam. Elkészült mindkét ujja a patentig. Az egyik még tovább is. Pont annak szaporítása jelentette a gondot. Meg az, hogy jött az ősz.  

Egy vasárnap annyira átszámoltam, hogy ismét bele tudtam vágni. Azt rejtély övezte, hogy nem gondoltam a gomboláspántra vagy tavaly is a mostani megoldásra gondoltam. Idén egyben kötöttem volna. A törzsén viszonylag könnyen túljutottam. Az eleje háta találkozását láthatatlan öltésekkel dolgoztam össze. 

A minta egy 24 soros egység, ami a felénél el van csúsztatva. Így alakul ki a folytonosan két sávban ismétlődő minta. A szaporítás nem tud észrevétlen lenni, mint mondjuk egy csak sima darabnál. Nagy sokára meglett, hogy a minta jellegét kell megőrizni. Azt, hogy lyukacsos és egy új mintaegységre való szemszámnak kész kell lennie, amikorra a minta szerint kezdődik új egység kezdődik. 

A törzs és az ujjak találkozását - amellett, hogy az elejei és a háta egyben van kötve, valamint az ujjai körben - a régi klasszikus módon oldottam meg. Lehetett volna másképp, de még mindig ez mutatkozott a legegyszerűbb megoldásnak. Bevarrt ujja van és az ujja is körben van kötve.

A nyaka a kedvencem; V-nyakkivágás. Számomra kényelmes. Nincs nagyon kivágva, de távol áll a nyakat fojtogatótól. A vállának pedig megadtam a lejtést. Itt végül egy vékony sávot biztosítottam sima öltéssel, majd összevarrtam láthatatlan öltéssel.

A gomblyuk is egész jól sikerült. Ezt a videót hívtam segítségül. Mondhatni, hogy eddig a legjobban sikerült.

Az ujja szaporítása, természetesen az ujj belső felén:

A gombról határozott elképzeléseim voltak; színben teljesen megegyező, műanyag, amin átfut egy szürke vagy barna csík. Hát ilyen a világon nincs, nemhogy itthon. Így megbarátkoztam ezzel a gombbal, amit egykoron olyan nagyon lelkesen vettem meg. Jó is, mert se túl nagy, se kicsi, viszont könnyű és nem nagyon látni ilyet máson.

Mivel hosszú idő alatt készült el, ezért homály fedi, hogy pontosan mennyi fonal is ment bele. (Nem mérem le, inkább matekolom körülbelülre.) Az tuti, hogy egy korábban vett gombolyag mentett meg és emiatt tudtam befejezni.

Fonal: Scheepjes Linen Soft

Tű: 4,5 mm és 4 mm

Minta: a mintaegység egy orosz leírásból, a többi saját

Fonalmennyiség: kb. 40 deka

... és a maradék

Az a jó ebben a kavicsfestésben, hogy egyedi és gyors. A csoportban ennek megfelelően nincs beszólogatás, okoskodás vagy feszültség. Az évek során jópár csoportnak voltam tagja. Előbb-utóbb mindegyikben felütötte a fejét vita. A kötésnél, horgolásnál, gyöngyfűzésnél lehet ugyanolyan minta alapján dolgozni és ez magával hozza a feszültséget. Ki találta ki? Miért nem tüntette fel a szerzőt? stb.

Itt hiába képezi alapját egy adott kép, csak köszönőviszonyban van vele. Egyedi a stílustól, a rendelkezésre álló eszköztől, a formától, a rendelkezésre álló alaptól. Mindegyik más és más. Egy ecsetvonástól, annak erősségétől is más tud lenni. Ez bizonyos szabadságot ad. Ettől pedig elfogadó a csoport. Vannak jól sikerült munkák. Lehet rajta "legelni".

Volt, aki a kis Bicebócát örökítette meg ilyenformán. Eleve egy csoport gyereket, arcot nehéz. Másrészről valaki még emlékszik erre? A mai világban, amikor, ha valaki megbetegszik, a környezete képtelen megkérdezni hogy van? Vagy amikor egy kisváros életében vérre menő harcok vannak? (Szerintem egy idő után nem is tudják miért és hogy ki kezdte.)

Ezért is jó ez a csoport. A nyugalom szigete. Remélhetőleg így is marad.

Volt pár apró kavicsom, amit még megfestettem, Sok energiát nem fordítottam rá. Majd a házat javítom, mert látom, hogy elkentem.

Máshol is itt-ott előfordult kis javítgatás. 

Azért is vágtam bele, hogy karácsonyra összegyűljön egy mennyiség ami marad. Felül vannak az újak, azt követő sorban azok, ami a családnak megy. A dobozban lévő mágnest kap remélhetőleg. A legalsó sorban azok amik az enyémek lesznek.

Még van egy nagy kavicsom, azt jó lenne megfesteni, de hangulat, ellazulás is kellene hozzá. Majd szerintem a hétvégén. Jó lenne, ha szépre sikeredne.

Én csak azért, hogy a városban elszórjam a kavicsokat, nem akarok készíteni. Más téma, ha valaki esetleg megkér (nem sokan tudnak róla) vagy annyira jó inspirációt látok.

Mini Olaf

Igazából csak hóember akart lenni, de olyan Olafos feje van és igazán mini. Szerintem megtartom.

Mit rejt a zseb?

Egy törött kavicsra. Felül van eltörve, de a többi helyen is vannak egyenetlenségek. A húzózár metál szürkével készült.

Katica

 

Etető és alma

 

Picike kavicsból.

De van mindent megélt kavics, amire elsőként a kutyát készítettem, majd volt sárga alma, amit kettőből kettő személy nem ismert fel. Most ez a verzió fut és ez már nem változik. Ez eddig a legjobb. Tanulság: tollakkal nem lehet kellőképpen elegyíteni a színeket, az akrilfestékeim sűrűbbek, mint a videókon és hát én nem tudok pár ecsetvonással élethűt alkotni. (Azért nem keseredtem el.)

Kutyasétáltatás, szerelmes madarak, sün

Amikor a sors megpecsételődik

 Amikor a katica fiú találkozott Katinkával..

Középen a kavics kiemelkedik ezért fest olyan furán. A fiú mögött pár szál fű és két szív van.

Nappal és éj örök váltakozása

Ez viszont jobban fest, mint a képen. A csillagok metálok, a színek élénkebbek, az éj sötétebb.

Légy és csiga

Mondhatnám, hogy szeretek polgárt pukkasztani... de az igazi ok, hogy kicsi volt a kavics és volt metál tollam. Kíváncsi voltam, hogy mutat. Hát alig-alig látszik.

Esti próbálgatás

Miután beszereztem két tollat, kijavítottam az egér bajszát. Ezeken meg csak próbálgattam.