Ahogy ígértem véleményt írok a naptejről. (Elkészítéséről itt olvashattok.) A könnyebb kezelhetőség a nagy tégelyből emeltem át egy kisebbe is. Így nem kell az egészet hurcolni, kitenni melegnek, illetve kevesebb az esélye, hogy megromlik. Nem nyúlunk bele piszkos kézzel. (Nem mint ha nem szeretném a tisztaságot, de azért egy strand, kert nem steril terület.) Elsőre sűrűnek találtam a kencét. Megállt a fehér filmréteg rajtam, nehezen oszlattam el. (Tudom a titán-dioxid kimérésekor elkalandoztak a gondolataim, de szerintem helyes mennyiséget mértem ki.) Csak annyit tettem, hogy a kis tégelyt meleg vízfürdőbe állítottam és öntöttem még bele dióolajat. Nem sokat. Elkevertem, szépen visszaszilárdult.
Az illata továbbra is kakaós. Rajongok érte! Eloszlatása továbbra se olyan könnyű, mint a bolti termékeknél. Nem is tej állagú. Nem lenne jó és célravezető olyan flakonban tárolni, amelyen csak egy kis lyuk van a kinyomáshoz. Ez egy krém, amely számomra meglepő módon, még napsütés hatására se válik híggá. Bő fél-háromnegyed órás napsütésnek kitéve is még látszódnak a kiszedés nyomai a tégelyben, nem olvad, folyik, nem igazodik egyneművé. Nem hiszem, hogy a víz jobban leviszi, mint a bolti naptejekét, de még utána is marad filmréteg. Mivel én tartok a leégéstől, szorgosan kenekedek fürdőzés után is.
Teszteltem kertben, strandon. Fél napos kinti tartózkodás volt a legtöbb, aminek kitettem. (Természetesen ez nem tizenkét órát jelent, hanem mondjuk egy délutáni strandolást. Kettőtől-háromtól este hatig-hétig.) A teljes időt napon, vízben töltöttem. Voltak kánikulai napok is. Szépen barnultam vele. (Volt tavaszi napfürdőzés is, így nem hófehér bőrön teszteltem.) Többet teljesít, mint vártam. Valószínűleg az illat és az a tudat, hogy valami nagyon jót kutyultam, kellemes érzéssel tölt el és szeretem a napkrémet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése