Hugó

A ValdorArt karácsony előtt közös rajzolást és festést hirdetett. Valóban nem olyan megúszós volt a közös foglalatosság, 2*2 órát áldoztak mindkét témakörre. Utólag már sajnálom, hogy a festésbe nem néztem bele. A rajzolásnak is csak bő felét láttam. 

Egy életlen és egy túl fekete képet sikerült nyomtatnom a "célkutyusról" (aki menetközben nevet kapott), így inkább néztem a folyamatot. Érdekes hogy ha más készítette, rögtön észrevettem, ha valami arány nem stimmelt. A saját munkámnál volt azért mellényúlás, meg radírozás.

Igaza volt az oktatónak. Ez egy olcsó hobbi. Hegyeztem a ceruzákat előtte. Alig koptak, szinte ugyanolyanok, mint előtte.

Cinke

 vagy valami hasonló...

Az idei év rosszul indult és csak a felénél éledtem fel. Végül majdnem a legtöbb bejegyzés ebben az évben született. Abban is különleges volt, hogy idén nem a kötés és horgolás uralta. Kipróbáltam a kavicsfestést, innen vezetett az út ahhoz, hogy próbálkozok a rajzolással, festéssel is. Úgy érzem ebből nem lesz szenvedély (nem vagyok elég ügyes, meg nem is tudom, hogy hogyan kell csinálni). Próbálkozok, leköt és ez pillanatnyilag elég.

Egy szívet melengető momentuma volt az évnek. Barátra leltem. Nem is számítottam rá, hogy ennyi idősen (általában gyerekkorban könnyebben megy ez), de több a közös pont és egyre több mindent megosztunk egymással. Gondolatot, érzést, örömöt, bánatot. 

Mindenkinek boldog ünnepeket kívánok!

Zümi, a méhfiú

Nagy kérdés volt számomra, hogy mennyi idő alatt lehet meghorgolni egy átlagos amigurumit. Ez azért volt érdekes, mert karácsonyra akartam, viszont nem állt szándékomban időtényező miatt idegesnek lenni. Akkor inkább bele se kezdtem volna.

Végül szombat délután kezdtem neki és ma délután lett kész. Két nap alatt, tisztességes napi munkaráfordítással, a kisebb házimunkák is beleférnek.

Zümi rossz fiú volt, ezért a nem annyira őszinte mosoly (a mintában is hasonló volt):

Ahelyett, hogy mézet gyűjtött volna, inkább játszott. Végül büntetést kapott:

Az döntötte el, hogy belekezdjek, hogy épp mást kerestem, amikor fekete fonál a kezembe akadt. Még meg is dicsértem magam, hogy vettem vékonyabb szálút a sikertelen vásárlás után (nem tudtam, hogy gyártják a vastagabb verzióját és ezt helyeztem a kosárba). Kész volt a fej, a szárny, mikor előkerült a fekete, hogy most már a kezet és a csápot csinálom és akkor szembesültem vele, hogy nem, nem voltam ügyes (nem szereztem be a feketéből vékonyabbat), hanem ez a vastagabb. Aztán már úgy voltam vele, hogy befejezem. 

Megnéztem, hogy mekkora a különbség, hány szem ad ki 10 cm-t. A magassággal csak a végtagoknál törődtem. Így eleve kicsit nyúlánkabb lett és a fekete jobban uralja (mivel itt három sor magasabb, mint vékonyabb társánál). Ad-hoc számolgattam, amikor épp odaértem.

Mumus a csíkos, nem is lett mindenütt tökéletes. Ezt a videót hívtam segítségül: Íme. A minta előnye, hogy a lábakat és kezeket a test horgolása során hozzá kell horgolni a testhez. Ahhoz képest, hogy vastagságbeli eltérés volt, a törzs felszínének egyenletességével elégedett vagyok. A színváltással nem annyira.

A folyamatos számolgatás jó kis agymunka volt, de a figura elkészítése pont végetért addigra, míg elkezdtem volna unni. Összességében barátok vagyunk.

Minta: Sarah Parther: Bee Pattern

Tű: 3 mm

Fonal: Stone Washed (Beryl, Moon stone, Deep ametyst, Boulder opal) és 

Stone Washed XL (Black onyx) 

Összesen kb. 220 méter

Osztott hímzőfonal fekete és fehér színben a hímzéshez

Egy kis rajz

Vízfestékkel

Belém bújt a kísérletező kedv. Egyelőre nem érzem úgy, hogy ebben számomra túl sok lenne még. Ezeket kierőlködtem, de nem éreztem úgy, hogy oda folyik a festék, úgy néz ki, ahogy én szeretném. Annak ellenére többnyire élveztem és mindig ott volt... hogy na majd a következő...

Télapós ajtódísz

 

Egyszerűcske. Két sor, ha a harmadikat is elkészítem, akkor kiküszöbölöm ezt a kicsit hatszög formát, de ez engem a hópehely formára hasonlít és nem zavart. Már régóta félretett szalaggal díszítettem. A hópelyheket ajándékba kaptam. :)

A kutya a főnök

Ezt mindenki tudja: 

Szerintem normális háztartásokban, ha van, az ő igényei is figyelembe vannak véve. (Előbb-utóbb csinál valami olyat, amiről anekdotázni lehet. Lesz valami szokása és beépül a családba.) A fonalat rég vettem, most próbáltam rákeresni, hogy mi is a korrekt neve, de nem találtam. Puzzle fonal. (Több színt válogatnak össze, azt teszik egy tömbbe.) 

A külsején két szálat elbírt, belül a díszítést már csak eggyel készítettem. Nem azért nem horgoltam tovább vagy díszítettem, mert siettem, hanem már késznek éreztem. Így legalább nem vonja el a figyelmet a díszes szegély a mondanivalótól.

Vörösbegy

Minél inkább dúl kint a háború (átvitt értelemben), annál inkább szükségem van valami kreatív foglalkozásra. Nem is olyan egyszerű. Rég fogtam ecsetet a kezembe. Azt hiszem, csak a jobb oldali lesz hasznosítva. Abból egy félbehajtott képeslapot csináltam és írtam bele néhány személyes gondolatot.

Hóemberes tároló

Rendeltünk alapokat egyenest a gyártótól (így legalább megoszlik a postaköltség, jelen esetben kétfelé). A három darab nekem pont elég. Ebből az egyből készült bármitartó, mert olyan szépek, hogy jobban érvényesül "síkban".

A maradék fonalakból kerestem hozzáillőt:

Szép ez a hóember:

Mininál stílust éreztem most jónak. Egy hópehely és egy masni került rá.