Titokzokni

A maradék fonal hatékony felhasználása adta az ötletet. Kíváncsi voltam a technikára és hasznos dolgot akartam. Talán nem vagyok egyedül. Emlékszem, hogy régen mit értettek titok zokni alatt; egy cipőből teljes bizonyossággal kivillanó, rövid szárú zokni. Minden volt csak nem titok. Én pár éve figyeltem fel arra a fajtára, ami tényleg szimpatikus formájában. Az egyik áruházban találtam is javarészben pamut alapút. Viszont egészen más egy saját készítette. (Még ha színében nem is stimmel a cipőimhez.)

Eredetileg még a pulóver előtt kezdtem el készíteni, hogy egy kicsit gyakoroljam a fogyasztást és egyéb fortélyokat. Ebben is felhasználásra került az előző bejegyzésben szereplő videó a patent perem kialakításakor, illetve a kitchener stitch (katt videó).

Az orr felől kell kezdeni, haladni majdnem a sarokig, ott felszedni azokat a szemeket amelyek hátul lesznek és utána mindkét részről a sarok felé haladni. Na ott kell a kitchener stitch tudománya, aztán jöhet a patent és kész. Felhívnám a figyelmet a patent lábfej felőli részén a két oldal felőli fogyasztásra, hogy milyen szépen folytatódik - fogyasztva a láb oldalán lévő patentból - az ujjak felől indult patent. (Ezt értette vajon valaki? Körülményesebb leírni, mint gondoltam volna.)

Olyat többet sose csinálok, hogy ha valami párban van (jobb, bal), hogy csak az egyik darabot készítem el és félreteszem. A másodiknál (na, akkor jött a pulcsi elkészítése), már nagyon értelmezni se tudtam, hogy mi van leírva a kis papíromon. Meg mint ha az angol kötő-fordító tudomásom is odaveszett volna. Néha csak értetlenül néztem a papírra, hogy "Mi van?" Arról nem is beszélve, hogy az eredeti minta változtatását, szemszámokat se írtam le. Úgy számolgattam utólag a már kész darabon.

  

Sarok fogyasztás, kitchener stitch (nem látszik, hol van összedolgozva a két rész)
és két kép "madártávlatból"

Fonal: Phil Otello, Berlingot

Tű: 3 mm

Minta: Skimmer Socks (Sheila Toy Stromberg)