Biscornu

Rám szakadt pár nap kötelező szabadság. Nem igazán találtam a helyem néhány húzós munkahelyi nap után. Nem is volt kedvem még csak kézimunkához se. Aztán végül győzött a kíváncsiság és elővettem egy január első napjaiban csodált mintát és egy használt, turkálós (kifejtett terítő) alapot.
 

Nem is tudom mit mondjak. Amikor nem számoltam el, haladt és élveztem, amikor rájöttem, hogy elszámoltam, nem örültem. Összességében úgy érzem, hogy nem lesz a kedvencem a technika. (Nem véletlen, hogy eddig se nagyon próbálgattam. Egyszer hímeztem meggymag párnához meggyeket, de elámultam, hogy mennyi időbe telt. Ráadásul utána fel sem használtam. Nem győzöm csodálkozni, hogy aprószemű alapokra mások milyen csodákat csinálnak. Hogyan látják azt egyáltalán? Nekem még egy-két egyszerűbb, varrással kombinált darab tetszik. Talán karácsonyra azokból csinálok, de egyébként gyorsan be fogom fejezni ezt a "pályafutást".)

Visszakanyarodva: ódzkodtam rátenni gyöngyöt, hiszen hogy is illik az egy tűpárnára? Aztán rájöttem, hogy ehhez a finom kis mintához, a színeihez nagyon illik ez a selymes kis fény. A hátoldalának kihímzéséhez nem volt elég anyagom, no meg elég is volt számomra ebből ennyi. Máskülönben szerintem jól mutat anyaggal a hátán is. A két oldal összedolgozása egyszerűbb volt, mint gondoltam. Csak kézzel készült, varrógépet nem látott.

Kicsit túlméretezett lett, de kell egy kis különcség. :) Tíz centi átmérőjű a kis drága. Szerintem kb. 7-8 cm lenne az ideális.

 

E honlap szerint  ez egy The Sweetheart Tree minta. Próbáltam utána járni, de én nem találtam meg. Viszont a Pinteresten épp amikor feladtam volna, szembejött a minta.

Szépen leírtam a gondolataim, fényképeztem, lementettem, átméreteztem, beemeltem. Kész! És ekkor veszem észre a képen, hogy van ott valami... Tévesztés? Megszemlélem a kész munkát és kiderül, hogy egy anyagszösz. (Miután körbevágtam a fehéret cikk-cakk ollóval úgy elkezdett pici szálanként foszlani, mint ha kötelező lett volna.) Juszt se készítek új képeket! :)