Hajaj! Hol van már a január, amikor nagy lelkesen, még a karácsony mámorában elkészítettem egy kanzashi csúcsdíszt és fogadkoztam, hogy idén szépen, tervszerűen, nem kapkodva csinálok ajándékokat. Mi lett ebből? Semmi...
No, de javítsunk ezen! Megtaláltam a csuhét, mint érdekes alapanyagot. Modern idők ide vagy oda, engem foglalkoztatott a csuhéból készített díszek készítése. Felvállalva azt, hogy esetleg senkinek nem fog tetszeni a családból neki is fogtam.
Még csak nem is igazán volt hozzá kedvem, de annyi más tervem is van, hogy haladni szerettem volna. Bele is telt jó időbe, amíg ráéreztem az ízére.
Először azonban - bár tetszik a természetes, de elfogott a kísértés - textilfestékkel megszíneztem egy részét. (Bizony Isten, ha lett volna cékla, azzal csinálom. :D Meg lehetett volna más színeket is csinálni, például szép narancssárgát.)
Nekem a kedvencem a natúr-piros-zöld, akinek még bebodorított haja is van.
Először azonban - bár tetszik a természetes, de elfogott a kísértés - textilfestékkel megszíneztem egy részét. (Bizony Isten, ha lett volna cékla, azzal csinálom. :D Meg lehetett volna más színeket is csinálni, például szép narancssárgát.)
Nekem a kedvencem a natúr-piros-zöld, akinek még bebodorított haja is van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése