Tehát ott tartottam, hogy
nagyon-nagyon tetszik ez a most divatos anyag. Az általam választott, annyiban
különbözik a többitől, hogy a rádolgozott „szőr” nem egyirányba, egységesen
áll, hanem körkörösen van beledolgozva, ezáltal „tépett” hatású. Örülök, hogy
ezt a mintájában nem, de színeiben szelíd változatot választottam a vadabb,
természetellenesebb variációkkal szemben.
Szabásmintám nem volt. Egy
kabátomat hívtam segítségül, a gallérmegoldásban pedig ezt. Így megvalósult az
az elképzelésem, hogy a gallér nem külön illeszkedik a törzshöz. Hátul került a
két gallérrész összevarrásra, valamint a hátához kellett még hozzávarrni.
Ahhoz képest, hogy nem kellett a
vágott felületet eldolgozni, sokat dolgoztam rajta. Először csak három gombra
került megtervezésre, aztán lett belőle négy. Hiába nem igényli az eldolgozást
az anyag, a jobban igénybe vett gomblyuknál én éreztem szükségét, de nem mertem
ilyen célból gép alá dugni, inkább öltögettem kézzel.
Picit idegenkedtem attól, hogy
kívülről fogjam össze a két anyagot, de be kell látni, ennek az anyagnak
határozottan jól áll, így hát következetesen minden elemet így dolgoztam össze.
Meg kell mondjam most nagy az
elégedettség és nagyon örülök az ölelős, puha mellényemnek. Annál is inkább,
mert valami ilyesmi volt az agyamban az elképzelés. Amikor a plusz egy gombért
mentem a boltba, megtekintettem ugyanennek a gombnak a barnás variációját. Az
lett volna az ideális!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése