Mielőtt nekikezdtem volna ennek az egésznek, éppen olyan szériám volt, hogy úgy éreztem semmihez nincs elég kitartásom, mindent azonnal akarok, gyors sikerélményeket. Aztán azért mert nagyon tetszett ez a technika, meg mert ki akartam próbálni magam, belevágtam. Na, ehhez aztán tényleg kell kitartás. Nagyon lassan haladt. Főleg úgy, hogy nincs kötési rutinom. Volt itt kérem minden. Sok visszabontás figyelmetlenség miatt. Szerintem az összes létező bakit elkövettem. Ha az elején jöttek volna sűrűn a bontások, akkor talán feladom az egészet... A mélypont a fele után következett. Aztán hosszú rápihenés után, mint ha mi sem történt volna, zökkenőmentesen és gyorsan megszülettek az utolsó egységek.
Viszont a végeredményre büszke vagyok. A sál 18 cm széles, és 140 cm hosszú lett. Beszéljenek helyettem a képek.
Viszont a végeredményre büszke vagyok. A sál 18 cm széles, és 140 cm hosszú lett. Beszéljenek helyettem a képek.
Fonal: Drops Karisma (52 mustársárga és 65 farmerkék)
Tű: 3,5 mm
Anyagszükséglet: színenként közel 2 és 3/4 gombolyag
Egy korábbi bejegyzésem tartalmazza az alapokhoz a videót, most beteszem a mintáét is.
Tapasztalatok:
- 5 mm-es tűre szedtem fel a kezdőszemeket, arról pakoltam át a 3,5-re, mert úgy ítéltem meg, hogy így sokkal szebb lesz a széle, mint a dupla 3,5-el. Úgy túl laza.
- Nagy töprengést okozott a sál vastagsága. Azt tudtam - mivel minden sort kétszer kell megkötni - hogy a sál belsejében is futnak a szálak, ezáltal jó vastag lesz. Mivel eredetileg hűvösebb őszi-tavaszi napokra akartam sálat, mégis csalódott voltam, mert ez egy igazi téli sálra sikeredett. Azóta megbékéltem a helyzettel. Jó szolgálatot fog majd tenni.
- A szemek visszaszedhetők bontás után. Sajnos ezt többször is gyakorolnom kellett. Meg persze türelmet, meg azt hogy ne legyek magammal szemben annyira kritikus, maximalista. No meg azt is, hogy ha nem megy (dekoncentrált vagyok), akkor inkább abba kell hagyni.
- A befejezés: Az általam ismert eldolgozás - ami a korábbi videón van - nem eredményez olyan szélt, mint kezdéskor, ezért fogtam egy horgolótűt és rövid pálcákkal végig mentem a szélén.
Tapasztalatok:
- 5 mm-es tűre szedtem fel a kezdőszemeket, arról pakoltam át a 3,5-re, mert úgy ítéltem meg, hogy így sokkal szebb lesz a széle, mint a dupla 3,5-el. Úgy túl laza.
- Nagy töprengést okozott a sál vastagsága. Azt tudtam - mivel minden sort kétszer kell megkötni - hogy a sál belsejében is futnak a szálak, ezáltal jó vastag lesz. Mivel eredetileg hűvösebb őszi-tavaszi napokra akartam sálat, mégis csalódott voltam, mert ez egy igazi téli sálra sikeredett. Azóta megbékéltem a helyzettel. Jó szolgálatot fog majd tenni.
- A szemek visszaszedhetők bontás után. Sajnos ezt többször is gyakorolnom kellett. Meg persze türelmet, meg azt hogy ne legyek magammal szemben annyira kritikus, maximalista. No meg azt is, hogy ha nem megy (dekoncentrált vagyok), akkor inkább abba kell hagyni.
- A befejezés: Az általam ismert eldolgozás - ami a korábbi videón van - nem eredményez olyan szélt, mint kezdéskor, ezért fogtam egy horgolótűt és rövid pálcákkal végig mentem a szélén.
A széle mindig küzdelmet okoz a kötésnek, ezúttal így néz ki
Közelről
Még valamire fény derült. A kölcsön kapott körkötőtű sokkal jobb, mint a sajátom. (Nem nyerte el a tetszésemet a ferde végű tű, amelynek ferde része ugyanolyan vastag, mint a főrész és a legfőbb gond vele, hogy a damil és a tű találkozása nem a legjobban kidolgozott, van egy pont, ahol a fonal "beakad".) Köszönet Kriszta kolléganőnek a kölcsön tűért!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése