Belevágtam tehát. A legelső akadályt a 3,5 mm-es körkötőtű beszerzése jelentette. Sehol a városban nem lehetett kapni. Mindenütt minden volt, kivéve ezt az egy méretet. Fonalból Drops Karismára esett a választásom, elsősorban az ára miatt. Szegeden ácsingtam a Supersoft után, de abból több, mint kétszeresébe került egy gombolyag. Akkora gyakorlatom meg nincs, hogy bizton állíthassam, hogy ebből az úri szeszélyből lesz is valami, nem csak a szekrénynek vásárolok.
Azt kell mondjam - így az első elkeseredés után - hogy nem egyszerű. Minden sort kétszer kell kötni. Ezzel a fonállal jó kis vastag sál lesz belőle. Vastagabb már nem is kellene. A "mankóm" (netes videók alapján készült kézi jegyzet, meg egy videó elején szereplő rajz - erről majd később) egészen jó. Csak én csúsztam el valahol. Eltévesztettem a mintát. Kíváncsi lennék, hogy hol, melyik pillanatban rontottam el. Volt közben telefon, természetesen fel kellett állnom. Volt hogy utána már nem tudtam, hogy hol tartottam... A fogyasztós-szaporítós sorok a kritikusak, a "töltelék" három sor már nem okoz kihívást.
Jött tehát a bontás pillanata, a fenti miatt. Bal felső sarok. Ráadásul nem vettem észre időben. Mivel dupla sorok, ezért a tűre való felszedés sem egyszerű. Már túl vagyok rajta, de nem számoltam meg a szemeket és bár katonásan állnak a tűn a szemek, egyáltalán nem így, ahogy a képen van. Remélem, rájövök és csak fordítgatni kell. Utána még az is nagy móka lesz, hogy megtaláljam papíron, hol tartok... mert még mindig mechanikusan követem a papírt, így ránézésre nem tudom, hogy melyik "fogás" miként van jelölve a papíron. Tanulságos! Az első gondolat volt a jó, hogy behúzok minden kész blokk után egy cérnát, az esetleges bontás könnyítésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése