Miközben nyakig voltam több nagyobb projektben is, megszületett a kolléganőm unokája. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy engem kért meg egy babatakaró készítésére. Mivel a saját dolgaim halaszthatóak, a baba meg majd szuper sebességgel fog nőni és nem várhatok hónapokig, illetve a megrendelőt se illik megvárakoztatni, ezért mindent félretéve ebbe fogtam bele.
A megrendelő két színt adott meg, amely a babakocsin is visszaköszön; drapp és a barna. Két fehér Kartopu Flora fonalat vettem hozzá, egy ilyen gombolyag már volt a készletemben, a többihez itthoni fonalat használtam. Fogyott legalább és másik nagy előny, hogy hétvégén se kell a bolt nyitását várni, ahol egyébként se nagy a választék. A drapp fonal számomra megnyerő és kellemes volt, direkt takarók készítéséhez gyártották. Már nem lehet kapni. Az étcsoki színű is jó tapintású. Mind a kettő fele-fele akril és merinó.
Mire a minta kiválasztásáig eljutottunk, elfogyott a lelkesedésem és úgy éreztem, hogy nem lesz türelmem hozzá. (Fáradtnak éreztem magam és bizonyos dolgok miatt nyugtalan voltam.) Viszont egy kiadós alvás után jobban megnéztem a kiválasztott kép alatt lévő mintát, kipróbáltam és azt láttam, hogy a holdas takaró nem azt a képet, látványt nyújtja. Már-már azt gondoltam, hogy na, ez sem jött össze, mikor jött az ötlet, hogy keresgessek a videómegosztón, ahol hamar rátaláltam a C2C (corner to corner - saroktól sarokig) technikára, amely szerintem ennek a takarónak is az alapját képezi. (A honlapon is hasonló leírás van és spanyol nyelvtudás hiányában azt feltételeztem az alapján, hogy a takaró szélességének megfelelő láncszemsorral indít.) Hamar le tudtam utánozni és jó készíteni. Mivel nem merültem bele a technika nagy előnyébe a színváltásba, ezért egy színből készíteni egyszerű és mechanikus, jó kikapcsolódás, amelyre nagy szükségem volt. A kockás minta hamar meg is lett.
A megrendelő két színt adott meg, amely a babakocsin is visszaköszön; drapp és a barna. Két fehér Kartopu Flora fonalat vettem hozzá, egy ilyen gombolyag már volt a készletemben, a többihez itthoni fonalat használtam. Fogyott legalább és másik nagy előny, hogy hétvégén se kell a bolt nyitását várni, ahol egyébként se nagy a választék. A drapp fonal számomra megnyerő és kellemes volt, direkt takarók készítéséhez gyártották. Már nem lehet kapni. Az étcsoki színű is jó tapintású. Mind a kettő fele-fele akril és merinó.
Mire a minta kiválasztásáig eljutottunk, elfogyott a lelkesedésem és úgy éreztem, hogy nem lesz türelmem hozzá. (Fáradtnak éreztem magam és bizonyos dolgok miatt nyugtalan voltam.) Viszont egy kiadós alvás után jobban megnéztem a kiválasztott kép alatt lévő mintát, kipróbáltam és azt láttam, hogy a holdas takaró nem azt a képet, látványt nyújtja. Már-már azt gondoltam, hogy na, ez sem jött össze, mikor jött az ötlet, hogy keresgessek a videómegosztón, ahol hamar rátaláltam a C2C (corner to corner - saroktól sarokig) technikára, amely szerintem ennek a takarónak is az alapját képezi. (A honlapon is hasonló leírás van és spanyol nyelvtudás hiányában azt feltételeztem az alapján, hogy a takaró szélességének megfelelő láncszemsorral indít.) Hamar le tudtam utánozni és jó készíteni. Mivel nem merültem bele a technika nagy előnyébe a színváltásba, ezért egy színből készíteni egyszerű és mechanikus, jó kikapcsolódás, amelyre nagy szükségem volt. A kockás minta hamar meg is lett.
Azután rövidzárlat következett be, hogy milyen legyen a széle. Azonban megláttam a babakocsit, amely fehér apró pettyes. A drapp sorokban a fehér sorok ezt hivatott utánozni. Mivel a kocsi másik színe a sötétebb barna, ezért hasonló színnel készültek lyukacsosabb sorok.
A széle gondolkodóba ejtett és bevallom, kicsit el is vesztem. Újabban - azt követően, hogy a kismamák rikító rózsaszín és kék babakocsikat toltak - divattá váltak a semleges színek, főként a barna. Viszont én komornak tartottam volna a takarót a gyakorlatilag két élénkebb színnel, a pár kék és sárga csillaggal és a sárga holddal. Nagy vacillálások, próbálgatások közepette - nem mint ha a szélén lévő egy centinek nagy jelentősége lenne - csak oda biggyesztettem az a petrolkéket. (Próbáltam bézst is, de elütött a drapptól. Olyan volt, mint ha eltévedt volna az a szín a szélén, hasonló akart lenni, de se a fénye, se a színe nem olyan. Inkább szedett-vedett hatást keltett. - A drappból meg már nem volt. Bevallom, egészen megnyugodtam, hogy az nem jó, marad a kék. :D Régen mindig én voltam, aki egyszerűsített volna a dolgokon; kevesebb dísz, kevesebb cicoma, kevesebb szín. Meglepett, hogy most ketten is mondták, hogy legyen sötétbarna az utolsó sor.) A megrendelő kívánsága az volt, hogy fiúnak, lánynak egyaránt jó legyen. Klasszikusan a kék a fiúk színe, a rózsaszín a lányoké. Ami persze botorság, de az első hónapokban nem igazán öltöztetik a szülők kékbe a kislányokat, pedig az uniszex szín. Mitől lesz hát ez a takaró később, ha kislány örökli lányos takaró? A sötétbarna színhez jól illik a rózsaszín, a középső barna sorba be lehet húzni egy szalagot.
A csillagok hamar meglettek. Nem is kellett minta után néznem, ment fejből. A holdnak papírból készítettem sablont, azután horgoltam meg. A legtöbb gondolkozást a főszereplő, a maci okozta. A feje természetesen kerek, az orra is hamar megvolt, kicsit kiemelkedik. A füle is gyorsan ment, a két lábaként egy-egy mini i-cordot készítettem. No de a szeme... Nem volt elegendő egy-egy kis fekete pöttyöt hímezni, mivel elveszett volna a sötétbarna alapon. Kicsi is az egész, óriás szeme se lehet. Végül három láncszemből kört formáltam és annak hátsó szálait kúszószemmel horgoltam össze fehérrel. Kicsit összehúztam és kész is lett a szem. Számomra olyan tévémacis.
Fonal: Kartopu Flora fehér
A széle gondolkodóba ejtett és bevallom, kicsit el is vesztem. Újabban - azt követően, hogy a kismamák rikító rózsaszín és kék babakocsikat toltak - divattá váltak a semleges színek, főként a barna. Viszont én komornak tartottam volna a takarót a gyakorlatilag két élénkebb színnel, a pár kék és sárga csillaggal és a sárga holddal. Nagy vacillálások, próbálgatások közepette - nem mint ha a szélén lévő egy centinek nagy jelentősége lenne - csak oda biggyesztettem az a petrolkéket. (Próbáltam bézst is, de elütött a drapptól. Olyan volt, mint ha eltévedt volna az a szín a szélén, hasonló akart lenni, de se a fénye, se a színe nem olyan. Inkább szedett-vedett hatást keltett. - A drappból meg már nem volt. Bevallom, egészen megnyugodtam, hogy az nem jó, marad a kék. :D Régen mindig én voltam, aki egyszerűsített volna a dolgokon; kevesebb dísz, kevesebb cicoma, kevesebb szín. Meglepett, hogy most ketten is mondták, hogy legyen sötétbarna az utolsó sor.) A megrendelő kívánsága az volt, hogy fiúnak, lánynak egyaránt jó legyen. Klasszikusan a kék a fiúk színe, a rózsaszín a lányoké. Ami persze botorság, de az első hónapokban nem igazán öltöztetik a szülők kékbe a kislányokat, pedig az uniszex szín. Mitől lesz hát ez a takaró később, ha kislány örökli lányos takaró? A sötétbarna színhez jól illik a rózsaszín, a középső barna sorba be lehet húzni egy szalagot.
Fonal: Kartopu Flora fehér
Barka Takaró drapp
Vlnap Merino sötétbarna
Cotton Merino petrolkék (a széléhez) és sárga (a holdhoz, csillagokhoz)
Stylecraft Special DK világoskék és farmer, Barka Takaró középkék (a csillagokhoz)
Stylecraft Special DK világoskék és farmer, Barka Takaró középkék (a csillagokhoz)
Tű: 4,5 mm és 3 mm (utóbbi a szemhez)
Fonalmennyiség: 46 dkg (melyből 32 dkg fehér)
Minta: Videó
Nagysága: 71*88 cm
Fonalmennyiség: 46 dkg (melyből 32 dkg fehér)
Minta: Videó
Nagysága: 71*88 cm
Nagyon szép darab lett.Bizonyára örüni fog aki kapja.
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :)
VálaszTörlés