Bár rekord idő alatt lett kész, ilyet soha többé. Összesen 11,5 deka fonal van benne, könnyed, bőrbarát, de magán a horgoláson, főleg az eleje-hátulja összehozásán az izzadtságszag érződik.
Nem gondoltam bele, hogy az, hogy a háta hagyományosan vízszintes sorokkal készül, míg az eleje vállából indulva kört formázva, az azt is eredményezi, hogy a nyúlási irányuk nem egyforma. Elsőként a háta készült el. Olyan rugalmas lett a horgolás, hogy lehetett mindenfelé nyújtani. Ha erre húzom szélesebb, ha arra, akkor hosszabb. Így igazítson hozzá egy mellső részt az ember. Az elejének horgolásánál nem is a napsugár okozta a nehézséget, meg egy idő után a szaporításokat saját belátásom szerint alakítottam, hanem pont az, hogy a szélessége mekkora legyen.
A fonalat nagyon rég szereztem be, közvetlenül azután, hogy elsőként egy halom pamutfonalat vettem. (Mindenki azt mondta, hogy az mindenre jó. Az állítás hamis.) Ennek leírás alapján - gyakorlatlanság híján - nem igazán voltam tisztában a vastagságával. Így a puha és üdítő színű gombolyagok mentek is azonnal raktározásra. Most meg ahogy megláttam ezt a felsőt, tudtam, hogy csakis ebből készülhet. Alighanem ennyire rikító lime színű fonalat manapság már nem is vásárolnék. Muszáj volt beledolgozni és nem csak azért, mert a több verzióban látott felsők közül az tetszett, amely két színből készült és ezáltal kiemelte a sorok egymásra épülését, hanem azért is, mert láttam, hogy nem lesz elég a sötét rózsaszín. Végig számolgattam egy pontos kis mérleg segítségével, hogy mennyi zöldet kell beledolgoznom, hogy a rózsaszín elég legyen. (A színek pontos fantázianeve még a címkéjükön se szerepel.)
A
hátát nagyon könnyű elkészíteni és remek a háta ujja szaporításának rajzos
mintája, a nyaka úgyszintén. Hellyel-közzel a napsugár minta is jó, én
csak a láncszemek számát sokalltam olykor. Az eleje nyaka ívének egyenletes
kialakításáért nekem jár elismerés, az már más kérdés, hogy nem akartam
ekkorát. Az eleje hosszának elszúrásáért is én vagyok felelős. Igazából
én már csak akkor láttam teljes bizonyossággal, hogy gond van, amikor a
vállait összevarrtam és ekkor derült fény arra, hogy a háta a súlyánál
fogva jobban nyúlik. Kapott még három sort az eleje. Na ekkor éreztem
úgy, hogy csak kókányolok-kókányolok. Hol az alján, hol az oldalai
összedolgozásánál. Az ujja is egyedi mintát követelt, pontosabban azt,
hogy belátásom szerint jól alakítsam ki a méretét. Ha még az ívhez
hiányzik szélességre egy kicsi, akkor vegyem számításba azt is, hogy a
vissza sor is emel a magasságán.
Ez az alá vékony trikót igénylő fajta. Nem melegít sokat, de díszít. Tehát van ebből is egy darabom, de se a ruhatáram nem igényel többet, se én. :)
Jut eszembe ez az első saját készítésű horgolt felsőm. Maradt még kb. tíz méter rózsaszín fonal az 1200 méterből. Számításba véve azt, hogy dupla szállal csináltam, igencsak beosztottam.
Fonal: Szitakötő (a régi Barkától)
Anyagszükséglet: 11,5 dkg
Tű: 3 mm
Minta: Innen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése